Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója az utóbbi években több kötetében is foglalkozott a Kádár-korszakkal. A korszakról szóló tanulmányait válogatta egybe az Ötvenhat után (200322038) című kiadvány, Antall József megfigyelésének kérdését vizsgálta a Jelentések hálójában (200814053), és a   [>>>]

Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója az utóbbi években több kötetében is foglalkozott a Kádár-korszakkal. A korszakról szóló tanulmányait válogatta egybe az Ötvenhat után (200322038) című kiadvány, Antall József megfigyelésének kérdését vizsgálta a Jelentések hálójában (200814053), és a korszak - ismeretterjesztő jellegű - összefoglalására törekedett A Kádár-korszak, 1956-1989 (201009201) című kötet. Ezúttal - megfogalmazása szerint - nem a korszak összegzésére törekszik, hanem "bevezető" megírására, mely áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A bevezetés Magyarország helyzetét vizsgálja a Szovjetunió árnyékában, majd két fejezet foglalkozik az 1956 előtti időszakkal: az egyik a magyarországi sztálinizmussal kapcsolatos különféle diskurzusokat, másik az erőszak és az ellenállás témáját tárgyalja. A központi rész négy fejezete a "kádárizmus"-t járja körül, kitérve a posztsztálinizmus-kádárizmus párhuzamra, a magyar "hatvanas évekre", a "reformer" Kádár Jánosra és a kultusz nélküli emberre. A kötet utolsó egysége a rendszerváltás alapjait vizsgálja, összehasonlítva '56-ot és '89-et, a huszonegyedik századból nézve, és kitekint a szovjet típusú rendszer végére is. [<<<]