Kisebb birtokait, városi ingatlanjait, halászóvizeit és szőlőit nem számítva Kanizsai László vagyona 1520-ban tíz váruradalomból, valamint egy önállóan kezelt jelentős mezővárosból (Csepreg) állt. A birtokok többsége a Dunántúlon volt (így a névadó Kanizsa, Sárvár, Kapuvár, Léka, Egervár és   [>>>]

Kisebb birtokait, városi ingatlanjait, halászóvizeit és szőlőit nem számítva Kanizsai László vagyona 1520-ban tíz váruradalomból, valamint egy önállóan kezelt jelentős mezővárosból (Csepreg) állt. A birtokok többsége a Dunántúlon volt (így a névadó Kanizsa, Sárvár, Kapuvár, Léka, Egervár és Csókakő), néhány a Drávától délre esett (Sztenicsnyak, Velika és Vasmegyericse), a tizedik vár (Sempte), tartozékaival együtt Nyitra és Pozsony vármegyékben feküdt. A közepes méretűnek tekinthető vagyon középkori irathagyatéka, a fiúsított Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás házasságkötése révén, teljes egészében a Nádasdy-levéltárba került (helyileg pedig maradt ott, ahol volt: Sárváron). Ennek legfontosabb darabja az a korántsem teljes, a középkori Magyarország területéről mindazonáltal mégis a legépebben fennmaradt főúri számadáskönyv, amely az említett helyek közül Sárvár, Kapuvár és Léka várak, valamint Csepreg mezőváros és a Fertő tó 1520 és 1522 között napi részletességgel vezetett uradalmi könyvelését tartalmazza. A forrás elé Nógrády Gábor írt rövid előszót, melyben összefoglalja a számadáskönyvekről általában való ismereteket, s ezt követi a négy számadáskönyv és egy ellenőrző jegyzék töredéke, latin nyelven. A kifejezetten szakkönyvtáraknak ajánlott kötetet... [<<<]