Kruppa Géza könyve - az alcímmel megegyezően - az ötvenes évek "rémképeit" kívánja bemutatni. A központi téma természetesen 1956, ám annak kapcsán felidéződnek a forradalmat megelőző évek és a megtorlás eseményei is. Mint ahogy a szerző is írja, "1956 emléke máig sem rendezett, igazsága továbbra
[>>>]
Kruppa Géza könyve - az alcímmel megegyezően - az ötvenes évek "rémképeit" kívánja bemutatni. A központi téma természetesen 1956, ám annak kapcsán felidéződnek a forradalmat megelőző évek és a megtorlás eseményei is. Mint ahogy a szerző is írja, "1956 emléke máig sem rendezett, igazsága továbbra sem egyértelmű. Mégis, ami azokban a történelmi napokban zajlott, máig példaértékű az egész világ számára." A Kádár-korszak végét és a rendszerváltás utáni húsz évet az MTI tudósítójaként megélő szerző könyvének előképe Rákosi Viktor: Korhadt fakeresztek című ifjúsági könyve (legutóbb: Debrecen, Csokonai Kiadó, 1989.), mely az 1848-49-es szabadságharc névtelen hőseinek történetét dolgozta fel. 1956 esetében ő hasonlóra vállalkozott, ám a kötetben megjelenő személyek nagy része természetesen sokak számára ismert lehet. Például Kozmovszky Edina, a "piros kabátos lány", aki a Rádiónál felolvasta a 14 pontot; Petrusz Tibor volt ludovikás katonatiszt; Rajna Tibor, a Tűzoltó utcai felkelők csoportjának alig tizenhat éves egyik vakmerő vezetője; Dilinkó Gábor huszonhét éves halálbüntetésre ítélt, cigány származású szabadságharcos; Fekete Pál, akit az anyanyelvi szintű orosz nyelvtudása sodort a vesztébe (az ő történetét mondja el a kötet címadó fejezete); Kormos Zoltán, aki...
[<<<]