A huszadik század nagy kultuszregényei között olyan kiváltságos helye van Douglas Adams Galaxis útikalauzának (201026241), mint bolondnak a királyi udvarban: miközben valószínűleg milliókat sikerült könnyesre nevettetni, a legkomolyabb tudományos és filozófiai témák kerültek terítékre. Noha az első   [>>>]

A huszadik század nagy kultuszregényei között olyan kiváltságos helye van Douglas Adams Galaxis útikalauzának (201026241), mint bolondnak a királyi udvarban: miközben valószínűleg milliókat sikerült könnyesre nevettetni, a legkomolyabb tudományos és filozófiai témák kerültek terítékre. Noha az első rész még a hetvenes évek végén látott napvilágot (hogy utána a világ leghosszabb - ötrészes - trilógiájává bővüljön), a mű a napig páratlan népszerűségnek örvend, és nem csak a fanatikus sci-fi rajongók körében: Adams hihetetlen tájékozottsága, a történet izgalmas értelmezési rétegei, és persze első osztályú humora avatja ínyenc, sokféle olvasónak szóló munkává. Michael Hanlont például az Útikalauz természettudományos áthallásai érintették meg olyannyira, hogy az alapmű nyomán ismeretterjesztő könyvet írjon. Ebben nem kevesebbre vállalkozott, mint az Adams-írásban felbukkanó, a gazdag írói képzelet alkotta különféle teremtmények, tárgyak, jelenségek tudományos valóságba való áthelyezésére - már amennyire ez lehetséges. Kötetét lapozgatva egyebek mellett megtudhatjuk, hogy fenyeget-e minket a Telepszichopatikus Turbomixer létének veszélye, van-e agyhullámokkal táplálkozó, intergalaktikus fordítást ürítő Bábal-hal, lehetséges-e az időutazás, ránk zuhanhat-e egy cethal a semmiből, van-e a Bölcs Elméhez hasonló komputer jelenleg a piacon, vagy épp, hogy merre is lehet a "vendéglő a világ végén". Bár Hanlon műve nem ígér annyi nevetést, mint az eredeti, tényszerű ismeretekből jóval többre szert tehetünk - miközben rengeteg Útikkalauz-poént idézhetünk fel ismét. A kontextus miatt a mű elsősorban azoknak ajánlható, akik már olvasták Douglas Adams regényét. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]