Mára többnyire a múlté lett az a különleges, zárt kultúra, amelyet a játékos, csipkelődő, máskor merengő, szerelmes vagy éppen szívszorítóan szomorú erdélyi jiddis népköltészet őrzött meg. E különleges szellemi kincset Kányádi Sándor mentette meg a magyar olvasók számára, magyarra fordítva a   [>>>]

Mára többnyire a múlté lett az a különleges, zárt kultúra, amelyet a játékos, csipkelődő, máskor merengő, szerelmes vagy éppen szívszorítóan szomorú erdélyi jiddis népköltészet őrzött meg. E különleges szellemi kincset Kányádi Sándor mentette meg a magyar olvasók számára, magyarra fordítva a dalszövegeket. A költő a nyolcvanas évek végén határozta el, hogy így állít emléket a szülőfalujából, Nagygalambfáról elhurcolt és elpusztított zsidóságnak. A Gryllus fivéreket kereste meg kézirataival, akik az Almási István kolozsvári népzenekutató által lejegyzett dallamok nyomán megzenésítették. Így készült el az a műsor, amely a kilencvenes évek elején az egész országban óriási sikert aratott. Kányádi Sándor remek fordításait a Koinónia kiadásához Jánosi Andrea látta el megkapó, hangulatos rajzokkal. A minden tekintetben igényes kiadványt érdemes a legszélesebb körben ajánlani. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]