"1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topčideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros šumadija sertésének Knjaz Milos fejedelem vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére   [>>>]

"1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topčideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros šumadija sertésének Knjaz Milos fejedelem vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, amely aztán a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett" Így foglalja össze a könyv röviden e hazánkban kitenyésztett fajta eredetét. A színvonalas, turistacsalogató falusi hangulatot árasztó remek fotókkal illusztrált kiadvány, ha szigorúan vesszük, szakácskönyv. Valójában több annál: kedvcsináló mangalica-kézikönyv. Első részében ismerteti a sertéstenyésztés eredetét és múltját, majd bemutatja a különböző mangalicafajtákat. Bepillanthatunk a hajdanvolt kanászvilág életébe is, s végül, miután megtanultuk, hogy milyen fortélyai vannak a disznóvágásnak (mi a különbség pl. a magyaros vagy orjás, illetve a sváb bontás között), nekikezdhetünk az elkészítéshez. Hogy pedig e sok "disznóságot" hogyan tudjuk méltóképpen lenyelni, arról a Borok és mangalicaételek című fejezet ad bővebb felvilágosítást. A könyv végén olvasható az Ételfőzők - ételmondók névsora, valamint egy hosszabb irodalomjegyzék. [<<<]