Aldous Huxley terjedelmes és színes életművén belül is különleges helyet foglal el 1952-es írása, a Loudun ördögei, amelyben a történelem egyik leghíresebb boszorkányüldözésének történeté dolgozza fel. A francia kisvárosban, Loudunban 1632-ben szállták meg az démonok a helyi orsolyás apácakolostor   [>>>]

Aldous Huxley terjedelmes és színes életművén belül is különleges helyet foglal el 1952-es írása, a Loudun ördögei, amelyben a történelem egyik leghíresebb boszorkányüldözésének történeté dolgozza fel. A francia kisvárosban, Loudunban 1632-ben szállták meg az démonok a helyi orsolyás apácakolostor szerzetesnőit, élükön az apátnővel, aki hisztérikus rohamai során a város egyik plébánosát, a jezsuita Urbain Grandier vádolja meg ördöngösséggel és az egész kolostor elcsábításával. A város közösségét évekig szinte eksztatikus izgalomban tartják az események, számos vizsgálatra, nyomozásra, nyilvános és tömeges ördögűzésre kerül sor, a grandiózus perben elítélt Grandier-t válogatott módszerekkel kínozzák meg és elevenen megégetik. A történeti forrásokra támaszkodó Huxley eleven és megrázó képet fest a 17. századi társadalmának lelki világáról és képzeletéről, amit át meg átsző a vallási fanatizmus, a tömeghisztéria és a szexuális elnyomás. A szerző három főszereplőt állít a középpontba, a kicsapongó életet élő, művelt, vonzó és cinikus, azonban a kínpadon valódi megtérést átélő Grandier plébánost, az eseményeket elindító hisztérikus Jean nővért és az ördögűzéseket vezető Jean-Joseph Surin jezsuita atyát, Grandier aszketikus és intellektuális ellenpontját, aki azonban az átélt élmények hatása alat évekre megbénult. A három alak kifinomult és összetett pszichológiai portréja a mű legerőteljesebb részei, amelyekben Huxley életműve és saját személyisége központi témáit vizsgálja, az eksztázis, a világ vallási megtapasztalásának, a megtérésnek a lehetőségeit. Bár az eltelt fél évszázadban könyvtárnyi új irodalma született a boszorkányság történetének, Huxley könyve ma is izgalmas, magával ragadó - ugyanakkor a kínzások borzalmainak naturalisztikus ábrázolása és a szexualitást érintő szókimondása okán nem könnyű - olvasmány. A magyarul első alkalommal megjelenő - nem mellesleg a minap elhunyt brit rendező, Ken Russel híres-hírhedt botrányfilmjének, az Ördögöknek is alapanyagát jelentő - művet nemcsak az életmű olvasóinak érdemes ajánlani. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]