Az 1648-ban megkötött vesztfáliai béke nemcsak a harmincéves háborút zárta le, hanem új viszonyokat teremtett a nemzetközi politikában is. Hogyan változott meg az Erdélyi Fejedelemség külpolitikája ebben az időszakban? Ez a kérdés áll a fiatal történészkutató monográfiájának középpontjában. Az   [>>>]

Az 1648-ban megkötött vesztfáliai béke nemcsak a harmincéves háborút zárta le, hanem új viszonyokat teremtett a nemzetközi politikában is. Hogyan változott meg az Erdélyi Fejedelemség külpolitikája ebben az időszakban? Ez a kérdés áll a fiatal történészkutató monográfiájának középpontjában. Az 1648-as év a fejedelemség életében is változást hozott: ebben az évben meg I. Rákóczi György, aki fia követett a trónon, aki aktív és igen ambiciózus, de elődeitől már eltérő külpolitikát folytatott uralkodása első évtizedében. A kötet az előzményekre is kitekint: az idősebb Rákóczi 1644-45-ös hadjáratára, és az is kiderül, hol volt a helye, mekkora volt a presztízse Erdélynek a vesztfáliai békekötés idején. A rendkívül adatgazdag és szerteágazó diplomáciatörténeti rekonstrukció az európai uralkodók és a fejedelem követeinek nyomában gyakorlatilag egész Európát bejárja, valamint a magyar rendek és a fejedelem viszonyát is megvilágítja. A szerző a szűk értelemben vett politikatörténet mellett az államközi kapcsolatok reprezentációs és eszmetörténeti elemzésére is vállalkozik, és az összeurópai fejlemények fényében vizsgálja milyen szerepet játszott a felekezeti elem (az erdélyi fejedelmek esetében a protestáns rendek védelme) az erdélyi külpolitika alakításában. A kiadványt forrás- és irodalomjegyzék, névmutató és angol nyelvű összefoglaló egészíti ki. Az imponálóan gazdag forrásbázisra épülő munka egyrészt korábban nem ismert részletességgel és széles körűen mutatja be az erdélyi külpolitikát, másrészt a korabeli összeurópai folyamatok kontextusába illeszti azokat. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]