Az 1930-as évek elején egy párizsi állomás rejtekszobájában él a kis árva Hugo Cabret. A kisfiú egy napon hiába várta nagybátyját, az állomás óráiért felelős órásmestert, ezért maga javítgatja az órákat, hogy feltűnést ne keltsen, mindig elhozza nagybátyja fizetési csekkét, ő maga pedig apró   [>>>]

Az 1930-as évek elején egy párizsi állomás rejtekszobájában él a kis árva Hugo Cabret. A kisfiú egy napon hiába várta nagybátyját, az állomás óráiért felelős órásmestert, ezért maga javítgatja az órákat, hogy feltűnést ne keltsen, mindig elhozza nagybátyja fizetési csekkét, ő maga pedig apró lopásokból tengődik. Azonban nem érdekli a nélkülözés, hiszen van egy nagy-nagy titka. Mikor még élt apja, aki szintén órásmester volt, ráhagyott egy vázlatfüzetet, melyben azokat a rajzokat őrizte, amelyeket egy különös embergépről készített, amit maga kezdett helyrehozni abban a múzeumban, ahol dolgozott. Amikor a múzeum leégett, és apja is odaveszett, Hugo magával vitte a gépember roncsait és a vázlatfüzetet új otthonába, nagybátyja állomásbéli padlásszobájába. Ez a füzet története. Egy napon azonban a mogorva játékboltos elcsípi Hugót, amint alkatrésznek valót lop, és izgatottan elszedi tőle vázlatfüzetét is. A történet azonban különös fordulatot vesz, amikor a játékboltos unokahúgával összefogva, Hugónak mégis sikerül összerakni a gépet, ami egy Holdra néző rajzot készít, és alá is írja, rajta a játékboltos nevével. Itt aztán újabb kalandos fordulatot vesz a regény, amelynek végén Hugo varázslatos világba: a Francia Filmakadémiára kerül. Mint kiderül, komoly professzorként maga idézi vissza történetét. A labirintusszerű, titokzatos atmoszférájú regény illusztrációi képregényszerűen kapcsolódnak a szöveghez. A filmkockákként kinagyított részletekben folytatódó grafikasorokat filmkivágások, régi fotók, montázsok váltják. Az érettebb felsőtagozatosok olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]