Szinte csodával határos módon maradtak fenn azok a kéziratok, amelyek Mulian pokoljárásának a legendáját őrzik: a dokumentumok kilencszáz éven keresztül várakoztak befalazva egy dunhuangi barlangkamrában, míg a múlt század elején fel nem fedezték őket, s velük egy rég elveszettnek hitt műfajt, az   [>>>]

Szinte csodával határos módon maradtak fenn azok a kéziratok, amelyek Mulian pokoljárásának a legendáját őrzik: a dokumentumok kilencszáz éven keresztül várakoztak befalazva egy dunhuangi barlangkamrában, míg a múlt század elején fel nem fedezték őket, s velük egy rég elveszettnek hitt műfajt, az átváltozást. Az ún. közönséges irodalom e sajátos formája valójában a kínai folklór része része volt, témája pedig - bár változó alakban, de - jelen van szinte valamennyi nép hagyományában: ez a szakrális küldetéssel bíró hős alászállása az alvilágba, és visszatérése onnan. Az ősi buddhista mítosz eredeti alakja az indiai Maudgalyayana volt, aki Mulianná alakult a kínai hagyományban; feladata az ázsiai hitvilág egy nagy toposzával cseng egybe: az utódok kötelessége az ősök karmájának megváltoztatása. Mulian "éhes szellemként" (prétaként) szenvedő anyját kiszabadítani száll pokolra, ahol mire útja végére ér, szemtanúja lesz minden alvilági borzalomnak. A legjava azonban ott vár rá, ahol szülője gyötrődik; Mulian hite és ereje ehhez már nem elég: ha meg akarja váltani édesanyját, Buddha segítségére van szüksége... A történet a British Libraryben őrzött Stein Aurél-gyűjtemény eredetije alapján készült, és Kalmár Éva sinológus míves fordítói munkáját dicséri - a kötetet az ő tanulmányértékű írása zárja, a Kínai pokoljárás históriák. A könyv minden sinológiai és buddhista vallástörténeti gyűjtemény alapdarabja, de beszerzése javasolt felsőoktatási és nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárak számára is. [<<<]