Borsos Árpád már előző kötetében - A mozi mint innováció magyarországi elterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzői napjainkig (201019090) - is egy rendkívül érdekes, hazánkban meglehetősen fiatal tudományággal, a filmföldrajzzal foglalkozott. Legújabb kötete részben korábban máshol már   [>>>]

Borsos Árpád már előző kötetében - A mozi mint innováció magyarországi elterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzői napjainkig (201019090) - is egy rendkívül érdekes, hazánkban meglehetősen fiatal tudományággal, a filmföldrajzzal foglalkozott. Legújabb kötete részben korábban máshol már megjelent, részben eddig még nem publikált tanulmányait közli a témából egybegyűjtve - rögtön az első írásban bemutatva a filmföldrajzot magát. Megismerhetjük a diszciplína történeti előzményeit, napjaink filmföldrajzát, a tudományterület tárgyát, szerkezetét és tudományrendszertani helyét. Az egyes írásokban olvashatunk a magyar játékfilmek külföldi megjelenésének térstruktúrájáról, a külföldi filmek magyarországi terjesztésének térkapcsolati rendszeréről (filmfesztiválok, filmnapok, filmhetek, kereskedelmi filmforgalmazás), a Sára Sándor 80 huszár című filmjében megjelenő tájakról, terekről, tértípusokról, s olyan további filmek földrajzi vonatkozásairól, elsősorban forgatási helyszíneiről olvashatunk, mint a Hideghegy, Az angol beteg, az Apokalipszis most, s megismerhetjük a Universal Studios hollywoodi telephelyét is. A következő írás a multiplexek hazai földrajzát vizsgálja: a többtermes mozik elterjedését és piaci részesedését. A kötetben szó esik még a filmforgalmazás térszerkezetének magyarországi változásairól (a harmincas évektől napjainkig), a filmföldrajz és a politikai földrajz kapcsolatáról, az utolsó - angol nyelvű - tanulmány pedig a mozi mint innováció magyarországi elterjedésével, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzőivel foglalkozik. A téma iránt érdeklődőknek ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]