Az Izraelben élő nyugdíjas pszichológust kamaszként Kolozsvárról hurcolták el a németek, majd Auschwitzot megjárva, több munkatábor kényszerlakójaként élte túl a holokausztot. Tárgyilagos, de lírai elemeket is bőven tartogató visszaemlékezését 1940-től kezdi, amikor a numerus clausus által sújtott   [>>>]

Az Izraelben élő nyugdíjas pszichológust kamaszként Kolozsvárról hurcolták el a németek, majd Auschwitzot megjárva, több munkatábor kényszerlakójaként élte túl a holokausztot. Tárgyilagos, de lírai elemeket is bőven tartogató visszaemlékezését 1940-től kezdi, amikor a numerus clausus által sújtott helyi zsidóság megszervezi a saját gimnáziumát. A későbbi borzalmakhoz képest romantikus diákévek bemutatása után a szerző balladai tömörségű mondatokkal érzékelteti a drámaian felgyorsuló eseményeket. A nemrég még a volt gyárépületből kialakított iskolába saját széket vivő zsidó diáklányok szüleikkel, idős rokonaikkal értetlenül vonulnak az utcán: "A mellettünk haladó csendőrök sürgettek, káromkodtak, kacagtak." Ami ezután következik ma már sok visszaemlékezésből, filmből ismert: a tíz embernek egy csajkában kiosztott napi barna lötty, a tűrhetetlen éjszakai zsúfoltság vagy az "Appelplatzon" való több órás kegyetlen ácsorgás képei. Azonban a főszerepet nem ezek az események, hanem a szerző mellett mindvégig ott lévő édesanyja játssza, aki emberfeletti anyai ösztönnel védi a lányát. A szelektáló őr szeme előtt sikerül kettejüket a kiválogatott csoportba csempészni, máskor egy Kápó segítségével jut abba a csoportba, ahol a lánya van, egyszer a Kápó ütlegei közepette visz tiszta vizet a lányának, akivel együtt éli meg a felszabadulást. A felszabadulás azután újabb groteszk fordulatokat, kalandokat és veszélyeket rejteget. A táborukba lépő első szovjet katonát egy rejtőzködő SS a szemük láttára lövi agyon, később a magányosan hazafelé vándorló nőket egy cigánykaraván állítja meg, és az erőszakosan udvarias lánykérést csak úgy kerülhetik, ha el, ha azt hazudják: szifiliszesek. Ellenben a holland tisztek bált rendeznek a kedvükért, és cukrászdába viszik őket. A lerombolt Budapestre érve újabb csalódás: a túlélők minden rendszer nélkül kifüggesztett listája. Az anyai ösztön azonban itt is működésbe lép, és csodával határos módon megtudják: az édesapa is túlélte a borzalmakat. Azonban az amerikai hadsereg alkalmazásába állt, bohém kedélyű férfi szintén csak véletlenül szerez tudomást övéi sorsáról. A fekete-fehér fotómelléklettel kiegészülő, családtörténeti visszatekintéseket is tartalmazó kötet nemcsak értékes holokausztmemoár, de a szeretet, a kitartás és a csodálatos életösztön páratlan dokumentuma is. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]