Petrák Katalin a hatvanas évek óta kutatja a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigránsok történetét. Eredményeiről 2000-ben vaskos monográfiában számolt be (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945; 200019164). Azóta újabb oroszországi levéltárak nyíltak meg előtte, a haza hozott   [>>>]

Petrák Katalin a hatvanas évek óta kutatja a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigránsok történetét. Eredményeiről 2000-ben vaskos monográfiában számolt be (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945; 200019164). Azóta újabb oroszországi levéltárak nyíltak meg előtte, a haza hozott iratokból pedig a Politikatörténeti Intézetben állítottak össze személyi adatbázist. Az elmúlt évek eredményeiről is számot ad könyve, amely átfogó módon mutatja be a korban a Szovjetunióban élt magyar származásúak bonyolult és sok elemében máig ismeretlen sorsát, akik "az 1930-as években az egyik legnagyobb számú emigrációt képeztek" az országban. A tízezrekben mérhető népesség alapvetően három csoportból tevődött össze, legtöbben az első világháború hadifoglyai voltak (akiknek helyzetét a Monarchia felbomlása, majd Magyarország és Szovjetunió rossz viszonya tett különösen nehézzé), másik részük a Tanácsköztársaság bukása után érkezett, és voltak akik munka reményében keresték fel a nagy léptékű iparosítást végrehajtó országot. A kötet első része a Przemyśl erődjének eleste után fogságba esett magyar katonák életét mutatja be a legnagyobb hadifogolytábor (Krasznojarszk) példáján, majd a hadifogolyügy rendezésére tett kísérleteket, a magyar-szovjet tárgyalások alakulását tekinti át, végül a húszas-harmincas évek fordulójára emigránssá váló csoportokat mutatja be, külön kitérve a magyar kommunisták helyzetére. A kiadványt képmelléklet, életrajzi jegyzetek mellett mutatók egészítik ki. A 2012-es Ünnepi Könyvhét kiadványa a témakör maga nemében egyedülálló feldolgozása, amelyet minden nagyobb könyvtárban érdemes beszerezni. [<<<]