Az Emberi, nagyon is emberi (Menschliches, Allzumenschliches) kulcshelyet tölt be a nietzschei életműben. Először 1878-ban jelent meg, és átvezetőül szolgál Nietzsche két (mások szerint három) korszaka között. Akik a kései (harmadik) Nietzschét ismerik, ezt a munkát talán nem is érzik "igazi"   [>>>]

Az Emberi, nagyon is emberi (Menschliches, Allzumenschliches) kulcshelyet tölt be a nietzschei életműben. Először 1878-ban jelent meg, és átvezetőül szolgál Nietzsche két (mások szerint három) korszaka között. Akik a kései (harmadik) Nietzschét ismerik, ezt a munkát talán nem is érzik "igazi" Nietzsche-műnek. Akik a korai Nietzsche felől közelednek hozzá, azt konstatálhatják, hogy a "pozitivista" filológusból itt tör elő a filozófus, a tények tudósából, a kor kritikusából a "klasszikus" filozófia kritikusa. Különösen ez utóbbi vonás lényeges a műben. Az Emberi - túlságosan is emberi elsősorban és mindenekelőtt a hagyományos filozófiai kérdéseket boncolja és veti el. A művet áthatja egyfajta pszichológiai szemlélet, és gondolkodása nyelvi formája is itt változik meg, a mű aforizmákból épül fel. Az eredetileg 1878-ban megjelent munka 1886-os második kiadása új kötettel bővült, amely az előző résznél is kötetlenebb, itt már feladja a filozófiától megszokott logikai rendet, ezzel is a metafizikai tételektől való megszabadulásra biztat. Kritikájának lényege maguk a kérdések történetiségének állítása, azaz a metafizika örök törvényeinek tagadása. Célja, hogy megszabadítsa az embereket a metafizikai tévedésektől, és ezáltal az ember igazi felszabadítását segítse elő. A Vegyes nézetek és mondások című kötet a második kötet első részét adja közre egy időben a második kötet teljes kiadásával (ld. Emberi, nagyon is emberi. 2. kötet; 201213???) Ez a fordítás Óvári Csaba munkája, aki rövid utószóval látta el a kiadványt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]