Az ismert történész, politológus előző kötetében (200410045) Kelet-Közép-Európa politikai-hatalmi viszonyaival foglalkozott, 1944-1985 között. Újabb kötetében ott folytatja, ahol korábban abba hagyta, bemutatva a nyolcvanas évek közepétől 2010-ig terjedő időszakban Kelet-Közép-Európa
[>>>]
Az ismert történész, politológus előző kötetében (200410045) Kelet-Közép-Európa politikai-hatalmi viszonyaival foglalkozott, 1944-1985 között. Újabb kötetében ott folytatja, ahol korábban abba hagyta, bemutatva a nyolcvanas évek közepétől 2010-ig terjedő időszakban Kelet-Közép-Európa kormányformáit, választási rendszereit és választásait. A szerző alkotmányjogi, politikatudományi, szociológiai és összehasonlító módszer segítségével elemzi a társadalmi modellváltás több, a hazai szakirodalomban ilyen összehasonlításban eddig kevésbé kutatott jellemzőjét, összefüggéseit. Balogh László elsőként általánosságban mutatja be a társadalmi modellváltás folyamatait: a balti, a közép-európai és a balkáni mintákat, a többpárti rendszer létrejöttét és működését, a különféle irányzatokat, a szocialista-szociáldemokratától a liberálison keresztül a nemzeti, keresztény-konzervatív, a radikális nemzeti és az etnikai-nemzeti irányzatig. A kötet túlnyomó része a nyolc, egymástól sokban különböző kelet-közép-európai országot (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia), valamint a három balti államot (Észtország, Lettország, Litvánia) mutatja be: elsőként kormányformáik jellemzőit (a törvényhozó testület, a köztársasági elnök és a kormány felépítése, hatásköre, működése), majd választási rendszerüket, végül az 1991 és 2011 között rendezett választásaikat értékeli. A választási eredményeket tartalmazó függelékkel és irodalomjegyzékkel záródó kötet elsősorban szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]