1857 a modern európai líra és regényirodalom kezdete. Párizsban két remekművet is perbe fognak ekkor. Az egyik Flaubert Madame Bovary-ja, a másik Baudelaire Les Fleurs du Malja. Nálunk az utóbbi a nyugatos nemzedék nagy vállalkozásaként, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában jelent   [>>>]

1857 a modern európai líra és regényirodalom kezdete. Párizsban két remekművet is perbe fognak ekkor. Az egyik Flaubert Madame Bovary-ja, a másik Baudelaire Les Fleurs du Malja. Nálunk az utóbbi a nyugatos nemzedék nagy vállalkozásaként, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában jelent meg 1923-ban (legutóbb: 199806190). Sokáig ez számított ?kanonizált? szövegnek, és a ?nyugatos? ízű, dekadens felhangú ?A Romlás virágai? címen vált ismertté. Tornai József más egyéb mellett éppen az ilyen, főleg Szabó Lőrincre jellemző átköltések miatt fogott hozzá (és nem utolsósorban diákkori vonzalmától vezérelve) a kötet újrafordításához. Arra törekedett, hogy hívebben adja vissza Baudelaire költészetének metafizikai jellegét: a Jó és a Rossz archetipikus szembeállítását, Baudelaire sajátosan modern ambivalens világlátását, (lírai és valóságos) személyiségének végzetes megkettőződését, mely ugyanakkor szinte középkorias vallásossággal párosult benne. Hosszú, rendkívüli műgonddal és komoly háttértanulmányokkal kísért munkájának gyümölcse 1991-ben jelent meg, ám az azóta eltelt több mint másfél évtizedben sokat csiszolt rajta, rímeket, szavakat cserélt ki (akárcsak maga a költő), hogy még közelebb kerüljön az eredeti szellemiségéhez. Most a fordító elemző bevezetésével, Sujtó Lászlónak a Fleurs du Mal keletkezés- és kiadástörténetét bemutató utószavával, életrajzi vázlattal és a fordító jegyzeteivel vehetik kézbe az olvasók. Beszerzése állományfrissítés céljából mindenképpen ajánlott, ahol az előző kiadás nincs meg, érdemes a nyugatosok fordítása mellé elhelyezni. [<<<]