Hazánkban az 1900-as évek elején csak az emberek húsz százaléka élt városokban, nyolcvan százalékuk falvakban lakott. Ez az arány a 2000-es évekre az ellentétére fordult. Ma a lakosság nyolcvan százaléka mintegy kétszáz városban, míg a maradék húsz százalék nagyjából háromezer községben él. E   [>>>]

Hazánkban az 1900-as évek elején csak az emberek húsz százaléka élt városokban, nyolcvan százalékuk falvakban lakott. Ez az arány a 2000-es évekre az ellentétére fordult. Ma a lakosság nyolcvan százaléka mintegy kétszáz városban, míg a maradék húsz százalék nagyjából háromezer községben él. E riasztó adatot tetézhetjük további tényekkel: a mai mezőgazdaságban 16-20-szor annyi energiával termelnek egységnyi élelmet, mint a huszadik század közepén, ráadásul az élelem feldolgozása és tárolása is sokkal energiaigényesebb lett, nem beszélve arról, hogy egy-egy termék kb. 1500-1800 kilométer megtétele után kerül a fogyasztóhoz. Molnár Géza már könyvének címében nyíltan felteszi a kérdést: vajon a tömegtermelést fenntartó városi, vagy az önellátó gazdaságokra építő vidéki életformáé lesz-e a jövő? A kötet egyes fejezetei jelenünk égető globális és személyre szabott létkérdéseit boncolgatják, különböző szerzők, szakértők tollából. A színes fotókkal és ábrákkal illusztrált mű a szépirodalmat is bevonva, olvasmányos formában szembesít civilizációnk fenntarthatóságának kulcskérdéseivel és a kivezető út alternatíváival (pl.: Magfalva - Géczi Gábor kísérlete). Témájánál fogva széles körben ajánlható kiadvány. [<<<]