A szegedi költőnő és zenetanár második regényében is a Kádár rendszer illúziókat keltő világáról készít látleletet. A hetvenes, nyolcvanas évek továbbra is szűk levegőjében mardosóan jelentkeznek az egzisztenciális kérdések: van-e kitörés a falak szabta tér, a szűkös távlatot biztosító élet   [>>>]

A szegedi költőnő és zenetanár második regényében is a Kádár rendszer illúziókat keltő világáról készít látleletet. A hetvenes, nyolcvanas évek továbbra is szűk levegőjében mardosóan jelentkeznek az egzisztenciális kérdések: van-e kitörés a falak szabta tér, a szűkös távlatot biztosító élet szorításából? Vágyaink helyettesíthetik-e a be nem teljesült valóságot? S ha igen, akkor meddig? És főleg hogyan? A főszereplők, Ida és Lajos együttélésének laza kapcsolatában és elkeseredett egymáshoz ragaszkodásában az önállóság megőrzése és a menekülés a magány fenyegető árnyai elől egyszerre jelenik meg. Férfi és nő erőgyűjtése ez egymásból, hogy a lét szorító dimenzióit legalább a képzelet, az illúziók világában megszüntessék. Czilczer Olga művében nincsen fordulatos cselekmény, látványos kaland, meglepetés. Ellenkezőleg, itt a lélek belső, apró rezdülései, a szereplők különböző tudatállapotában végbemenő folyamatok dominálnak. A valóság, a félálom, a gondolat, a képzelet egymásba átszűrődő jelenségeinek hátterében rajzolódik ki a kádári rezsim utolsó két évtizedének igazi arca. Az igényes szépirodalom kedvelőinek ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]