A szlovén író kisregényének helyszíne szülővárosa, Muraszombat a második világháború végnapjaiban. Három fejezete, három pillanatba sűríti a szlovének, magyarok, zsidók és cigányok lakta Mura menti kisváros életét, amely a trianoni békeszerződéssel lett Jugoszlávia része, de az 1941-es délvidéki   [>>>]

A szlovén író kisregényének helyszíne szülővárosa, Muraszombat a második világháború végnapjaiban. Három fejezete, három pillanatba sűríti a szlovének, magyarok, zsidók és cigányok lakta Mura menti kisváros életét, amely a trianoni békeszerződéssel lett Jugoszlávia része, de az 1941-es délvidéki magyar megszállás után újra a magyarok igazgatják. Az első részben 1945 márciusának utolsó napjaiban a haláltáborból egyedül visszatérő Franz Schwartz szemén keresztül látjuk a várost. A magyar világ végóráiban a még itt marad maroknyi katona a főterén álló Dobray Szállóba befészkelve várja a szovjeteket. Ott, ahova egy évvel korábban még a tizennégy éves Izak, Schwartz úr kisfia készül bemutatkozó hegedű koncertjére, amely azonban az utolsó pillanatban elmaradt, amikor a nácik egy éjszaka alatt deportálják a város zsidó közösségét. Az utolsó részben már az új hatalom képviselői ünneplik magukat és biliárdoznak a szállóban, amelynek kávéháza, szalonja és emeleti bordélyháza, nem csak az összeomló világ emlékműve, hanem jó és rossz szenvtelen helyszíne és szemtanúja is egyben. A mű erőteljes, szinte költői prózája nemcsak a soknemzetiségű vidék múltját, hanem a történelem "mellékútján" meghúzódó, félelem uralta kisváros fojtogató légkörét is híven megidézi. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]