Nagyváthy János a 18-19. század fordulójának egyik legkiválóbb gyakorlati és elméleti mezőgazdasági szakembere volt, aki szóban és tettben is hirdette az "okszerű", racionális gazdálkodás előbbre valóságát. Pályafutása csúcsán a híres keszthelyi Festetics-uradalom gazdatisztje volt, itt a   [>>>]

Nagyváthy János a 18-19. század fordulójának egyik legkiválóbb gyakorlati és elméleti mezőgazdasági szakembere volt, aki szóban és tettben is hirdette az "okszerű", racionális gazdálkodás előbbre valóságát. Pályafutása csúcsán a híres keszthelyi Festetics-uradalom gazdatisztje volt, itt a gazdászképzésre nyitott Georgikon megalapításában is részt vett. Élete utolsó két évtizedét Csurgón töltötte, ahol több, csak halála után megjelent szakkönyvet is készített. Ezek sorába tartozik az eredetileg 1821-ben Pesten megjelent Magyar gazdatiszt, amelyben szándéka szerint a birtok- és uradalomvezetés "practica részét" adja elő, azaz tapasztalataira és ismereteire alapozott gyakorlati tankönyvet nyújt utódainak. A részletesen tagolt, pontokba és paragrafusokba szedett, könnyen áttekinthető könyvében öt részre osztja a gazdatiszt összetett feladatát a termelés irányításától és megszervezésétől (Rendeléstevés) kezdve a Felvigyázáson, azaz ellenőrzésen át egészen a Gondviselésig (karbantartás, felújítás). Végül a számvitel gyakorlatába avatja be olvasóit. A reprint formában megjelenő kiadvány érdekes gazdaság- és művelődéstörténeti emlék, amely leginkább a korszakkal foglalkozó történészek és néprajzosok számára tanulságos forrás. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]