A német filozófus kisebb lélegzetű - magyarul korábban csak részben elérhető - írásaiból válogat a kötet. A címadó tanulmány az utóbb néhány évtizedben az egyik leghíresebb és legtöbbet citált Nietzsche-írás lett, amelyre sokan a posztmodern ismeretelmélet előfutáraként tekintenek. Az 1873-ban   [>>>]

A német filozófus kisebb lélegzetű - magyarul korábban csak részben elérhető - írásaiból válogat a kötet. A címadó tanulmány az utóbb néhány évtizedben az egyik leghíresebb és legtöbbet citált Nietzsche-írás lett, amelyre sokan a posztmodern ismeretelmélet előfutáraként tekintenek. Az 1873-ban elkészült tanulmány a korai Nietzsche műve, de életében kéziratban maradt. Benne az igazság fogalmának és az igazságérzék genealógiájának megfejtésére vállalkozik. Kiindulópontként radikálisan evolucionista nézetet megfogalmazva az intellektust az emberi túlélés eszközének tekinti, az elvont fogalmak, így az igazság is pusztán a közmegegyezés, a nyelvi konvenciók végeredménye, "illúzió, amelyről elfelejtették, hogy az". A tanulmány korábban A nem morálisan fölfogott igazságról és hazugságról címmel az Athenaeum folyóiratban (1992/3) jelent meg. Nietzsche Öt előszó öt meg nem írt könyvhöz címmel 1872-ben fűzött össze öt töredéket, amelyek közül az eső az igazságról szóló tanulmányra rímel, míg a többiben az ógörög civilizáció és a kortárs német kultúra kapcsán Nietzsche részleteiben nem kidolgozott tárdadalom- és kultúrfilozófiáról alkothatunk képet. Végül két töredékből formált posztumusz szövegben (A görög nő) Nietzschénél - tőle szokatlan módon - viszonylag pozitív színben nyilatkozik a női nemről. Az írásokat Óvári Csaba ültette át magyar nyelvre, aki jegyzeteket és utószót is készített a kiadványhoz. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]