Ismét a legtisztább líra hangján szól a versértő közönséghez jelentős kortárs költőnk, Birtalan Ferenc legújabb, sorrendben tizenharmadik kötetében. Az idős költő verseiből fiatalos lendület sugárzik, szembeszállva azzal a sztereotípiával, hogy hatvan fölött az ember már nem érezhet szenvedélyt,   [>>>]

Ismét a legtisztább líra hangján szól a versértő közönséghez jelentős kortárs költőnk, Birtalan Ferenc legújabb, sorrendben tizenharmadik kötetében. Az idős költő verseiből fiatalos lendület sugárzik, szembeszállva azzal a sztereotípiával, hogy hatvan fölött az ember már nem érezhet szenvedélyt, szerelmet, lángolást és vágyat. Az egyszerű rímelésű, zömmel szabadversek központi témája így a szerelem, mintegy kortalan trubadúr zseniális énekeiként. A versek többsége (Halld; Neked; A kehely; Verperás; Rádolvasó; Igen, vártam) egyes szám második személyben szól a szeretett kedveshez, a költemények másik csoportja (Stefánia; Krúdy utca; Sínek, kamillák; Ez jutott eszembe Piafról) pedig közösen megélt emlékek - például közös séták - lenyomatát őrzi. A karcsú kötet minden versszerető olvasónak nyugodt szívvel ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]