A büntető bíró és jogtörténész szerző évtizedek óta kutatja az 1945 utáni korszak jogtiprásait, különös tekintettel arra a gyakorlatra, amely a büntetőjogot és a büntetőbíráskodás "fegyverként" használta ki a hatalom megszerzése és megtartása érdekében. Ez a kötet régebbi és újabb keletű (részben   [>>>]

A büntető bíró és jogtörténész szerző évtizedek óta kutatja az 1945 utáni korszak jogtiprásait, különös tekintettel arra a gyakorlatra, amely a büntetőjogot és a büntetőbíráskodás "fegyverként" használta ki a hatalom megszerzése és megtartása érdekében. Ez a kötet régebbi és újabb keletű (részben korábban már publikált) előadásaiból és tanulmányaiból válogat, egyszerre nyújtva áttekintést a témáról és összegzést a szerző eddigi munkásságáról. Kahler Frigyes az 1990-es évek elején a Történelmi Tényfeltáró Bizottság tagjaként főleg az 1956-os sortüzekkel és a forradalmat követő, méreteit tekintve a magyar történelemben példa nélküli megtorlás folyamatával foglakozott. Ebben a kötetben többek közt a szegedi eseményekkel foglakozik és az egyetemek helyzete alapján kapunk képet a megtorlás stratégiájáról. A kötet másik tematikus egysége a kommunista egyházüldözés fejezetei kapcsán mutatja be a koncepciós eljárások fogalmát és ismertet meg az 1940-50-es évek fordulóján a ferences szerzetesek ellen indított perekkel. A történelmi tanulmányok két csokrát előadások foglalják keretbe, amelyek Kahler Frigyes eszmei-világnézeti állaspontjára is fényt vetnek a kommunizmus világtörténelmi bűnei és az igazságtétel kérdése kapcsán. A szerző tanulmányait az előszóban Tóth Gy. László ajánlja az olvasók figyelmébe. [<<<]