francia irodalom, bűnügyi regény ; francia irodalom, krimi ; francia krimi ; francia bűnügyi regény ; krimi, francia irodalom ; bűnügyi regény, francia irodalom
A Debreceni Egyetem adjunktusának könyve a francia bűnügyi irodalom fejlődését tárgyalja néhány kiválasztott szerzőn és művön keresztül. A szerző elsősorban nem önálló műfajként kezeli a detektívregényeket, hanem olyan szövegekként tekint az általa elemzett művekre, amelyekben megjelenik a bűn és
[>>>]
A Debreceni Egyetem adjunktusának könyve a francia bűnügyi irodalom fejlődését tárgyalja néhány kiválasztott szerzőn és művön keresztül. A szerző elsősorban nem önálló műfajként kezeli a detektívregényeket, hanem olyan szövegekként tekint az általa elemzett művekre, amelyekben megjelenik a bűn és annak reprezentációja, a nyomozás gyakori struktúraszervező elem. Így kerülhetnek az egyes elemzések révén egymás mellé a folytatásos regények 19. századi képviselője (Fortuné de Boigobey), a "komoly" irodalomból Émile Zola vagy Maupassant, a talán legismertebb Georges Simenon és a kortárs francia krimi fontos figurái (Jean-Patrick Manchette és Thierry Jonquet). Az elméleti és történeti kérdéseket tisztázó első két fejezet azt a francia diskurzust mutatja be, amely "médiakultúraként" határozza meg a tömegkultúrát, és a műfaji kérdések helyett inkább a szövegek szerveződésére és a média változásainak (itt elsősorban az újságok és a folytatásos műfajok, sorozatok megjelenésének) az irodalom fejlődésére gyakorolt szerepére irányítja a figyelmet. A konkrét műelemzések új szemmel tekintenek ismert szerzőkre és művekre, és jó néhány a magyar olvasó számára még felfedezésre váró írót mutatnak be, ugyanakkor a francia populáris vagy tömegkultúra fejlődését is áttekintik. A témákkal foglalkozó szakemberek mellett a művelt nagyközönség számára is érdemes ajánlani a kiadványt.
[<<<]
