A magyar reformáció irodalmának szakértője, Szabó András Bocskai István, erdélyi fejedelem ("Téged Isten dicsérünk"; legutóbb: 201101229) és Szenci Molnár Albert ("Bizontalan helyeken búdosunk"; 201122153) után Károli Gáspár munkásságának szentel az eddigiekhez hasonlóan nívós kötetet. A gönci   [>>>]

A magyar reformáció irodalmának szakértője, Szabó András Bocskai István, erdélyi fejedelem ("Téged Isten dicsérünk"; legutóbb: 201101229) és Szenci Molnár Albert ("Bizontalan helyeken búdosunk"; 201122153) után Károli Gáspár munkásságának szentel az eddigiekhez hasonlóan nívós kötetet. A gönci prédikátor nagy művének, az első teljes, magyar nyelvre fordított Bibliának a születési helyét (Gönc és Vizsoly), valamint idejét (1586-90) is jól ismerjük, viszont alkotójának mintegy hat évtizednyi életét annál kevésbé. Már nevét (Károlyi vagy Károli), születési helyét és idejét illetően is csak találgathatunk. A szerző - mint a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára - egyeteme névadójának életművét több mint három évtizede kutatja, s ennek megfelelően tömör, világos és olvasmányos formában foglalja össze a szándékosan rejtőzködő bibliafordítóval kapcsolatos, többé-kevésbé megbízható ismerteket. A korabeli metszetekkel és fekete-fehér fotókkal illusztrált tanulmány első fejezetéből (A három részre szakadt ország és a reformáció) megismerhetjük a 16. századi Magyarország társadalmi, vallási és művelődési viszonyait, valamint a reformáció - "magyar vallás" - elterjedését, majd részletező fejezetekben kibontakozik Károlyi szülőföldje, családja, ifjúkora, tanulóévei, a tiszáninneni (kálvinista) egyház megalakulásában és a felekezeti küzdelmekben betöltött szerepe, mindennapi lelkészi, és polgári élete, munkája. Szabó András műve utolsó harmadában minden eddiginél részletesebben, az újabb kutatási eredmények felhasználásával mutatja be a vizsolyi biblia megszületésének több évtizedes előzményeit, körülményeit, a forrásgyűjtésben, a fordításban, a munka anyagi támogatásában és a nyomdai előállításban részt vevő személyeket (Bornemisza Péter, Heltai Gáspár, Melius Juhász Péter, Mágocsy Gáspár és András, Mantskovit Bálint lengyel nyomdász vagy Rákóczi Zsigmond fejedelem). Érdekességként az akkor tizenhat éves Szenci Molnár Albert így emlékezett vissza kalandregényekbe illő részvételére: "?az időben lábánál forganék az böcsületes embernek, Károli Gáspárnak, az gönci prédikátornak, az ki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és engem gyakorta az visoli nyomtatóhelyben kiküldött az őtőle írott levelecskékkel". A széles körben ajánlható kötetet válogatott bibliográfia és képjegyzék egészíti ki. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]