Több monográfia is megjelent már Oroszlánszívű Richárd angol király keresztes hadjáratban vállalt szerepéről, így James Reston: Isten katonái. Oroszlánszívű Richárd és Szaladin a III. keresztes hadjáratban (200311204) című könyve vagy Geoffrey Regan: Oroszlánszívűek. Szaladin, I. Richárd és a   [>>>]

Több monográfia is megjelent már Oroszlánszívű Richárd angol király keresztes hadjáratban vállalt szerepéről, így James Reston: Isten katonái. Oroszlánszívű Richárd és Szaladin a III. keresztes hadjáratban (200311204) című könyve vagy Geoffrey Regan: Oroszlánszívűek. Szaladin, I. Richárd és a harmadik keresztes hadjárat (200726214) című műve. Ezen köteteknek is fontos forrása A zarándokok útja és Richard király tettei (Itinerarium Peregrinorum et Gesta Regis Ricardi) című krónika, mely még soha nem volt olvasható magyarul. Ezúttal a krónika második részének 2-6. könyvei kerülnek kiadásra, az Attraktor gondozásában. A keresztes hadjáratok egyik legizgalmasabb fejezetében járunk. Nem sokkal vagyunk túl IV. Baldwin jeruzsálemi király halálán, testvére, Sybilla és annak férje, Lusignani Guido bukásán, és azon a sorsfordító eseménysorozaton, melynek végén Szaladin szultán 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet. Ezek az események képezik az 1189 és 1192 között zajlott harmadik keresztes hadjárat előzményeit, melyhez olyan koronás fők csatlakoztak, mint Barbarossa Frigyes császár, Sváb Frigyes, II. Fülöp Ágost francia király és a már említett Oroszlánszívű Richárd. A latin nyelvű, ám angol szemléletű krónika az egész hadjárat történetét megörökítette, szerzőjének személyében pedig Richard de Templót, a vélhetően korábbi templomos lovagot, a londoni Holy Trinity rendház kanonokját (1222-1248/50) tisztelhetjük. Valószínűleg maga is részt vett a hadjáratban, ám erre bizonyíték nincsen. A munka első könyve az 1187-es szaracén ellentámadás és a német seregek útjának leírását adja (ez nem szerepel jelen kötetben), a második rész az angol-francia seregek vonulását és harcait, majd Richard király hazatérését beszéli el. A szerző talán legfőbb célja az volt, hogy bemutassa: milyen hibákat nem szabad elkövetni egy keresztes seregnek, úgy, hogy közben királyát pozitív színben, minden körülmények között helyesen eljáró hősként, Fülöpöt és Montferrati Konrád márkit pedig negatív szereplőként rajzolja meg. A műből így e két férfiú tűnik az igazi ellenségnek, jobban, mint maga a valódi ellenfél, Szaladin, miközben Richard diadalmasan keveredik ki a hadjáratból, megérdemli az "Oroszlánszívű" jelzőt és a keresztény lovagkirály szimbólumává válik, pedig az eredetileg kitűzött célokból, így Jeruzsálem visszafoglalásából alig valósított meg valamit is (mindemellett egyáltalán nem tekinthető jó uralkodónak). A retorikai tartalomtól függetlenül értékes történeti forrásnak számító krónikát tartalmazó kötetet jegyzetek, kis térképvázlat és a fordító, Kiss Sándor rövid utószava zárja. Elsősorban szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]