A nemzetközi szinten is elismert szerző legújabb könyvében - mely eredetileg angolul jelent meg, Drive and Curiosity. What Fuels the Passion for Science címen (New York, Prometheus Books, 2011) - tizenöt, többségében a huszadik században született jelentős felfedezés mozgatórugóit és a felfedezők
[>>>]
A nemzetközi szinten is elismert szerző legújabb könyvében - mely eredetileg angolul jelent meg, Drive and Curiosity. What Fuels the Passion for Science címen (New York, Prometheus Books, 2011) - tizenöt, többségében a huszadik században született jelentős felfedezés mozgatórugóit és a felfedezők (köztük három magyar tudós) motivációját elemzi olvasmányos stílusban (a szerző az illetők többségének személyes ismerőse is volt egyben). A könyv mindegyik - zömmel Nobel-díjas - hőséről elmondható, hogy megvolt bennük az ambíció és a kíváncsiság, de emellett mindegyikük rendelkezett legalább egy, a pályája alakulását döntően befolyásoló tulajdonsággal is (például Gertrude B. Elion egész pályáját a gyógyszerkutatásnak szentelte, és nem mellékesen családtagjai olyan betegségekben haltak meg, amelyek nem sokkal később gyógyíthatóak lettek). Olyan felfedezések hátterét - és a felfedezőket - ismerhetünk meg még, mint a DNS kettős csavarja (James D. Watson és Francis Crick), az MR-képalkotás (Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield), a fehérjeszerkezet (Linus Pauling), a biopolimerek szekvenálása (Frederick Sanger), a kombinatorikus kémia (Furka Árpád), a vérben található hormonok (Rosalyn S. Yalow), a kváziskristályok (Dan Shechtman), a vezető polimerek (Alan MacDiarmid, Hideki Shirakawa és Alan Heeger), az ózonréteg vékonyodása (F. Sherwood Rowland és Mario Molina), a polimeráz láncreakció (Kary Mullis), az ún. "nemes" vegyületek (Neil Bartlett), a nukleáris láncreakció (Szilárd Leó), a termonukleáris robbantás (Teller Ede) vagy a "Nagy Bumm" elmélete (George Gamow). A jegyzetekkel és mutatóval záródó, fekete-fehér fotókkal illusztrált kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]