Ervin Gábor különleges jelentőségű filozófus volt, akiről méltatlanul kevés szó esik. Ez Frenyó Zoltán filozófus megállapítása, aki a L?Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, színvonalas kötet szerkesztője és egyik szerzője, nemkülönben az 1944. december elején mártírhalált halt katolikus   [>>>]

Ervin Gábor különleges jelentőségű filozófus volt, akiről méltatlanul kevés szó esik. Ez Frenyó Zoltán filozófus megállapítása, aki a L?Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, színvonalas kötet szerkesztője és egyik szerzője, nemkülönben az 1944. december elején mártírhalált halt katolikus pap-filozófus születésének századik évfordulóján az ELTE bölcsészkarán, az újkori és jelenkori filozófia tanszéken 2012 januárjában, Ervin Gábor emlékezete címmel rendezett tudományos konferencia egyik előadója volt. A megemlékezés nem véletlenül egybeesett a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjával (január 27.). A kötet első része ennek a konferenciának a szerkesztett anyagát tartalmazza, élén a tanszékvezető Boros Gábor és Fischer János, a Richter-Gedeon Rt. kutatási osztályának vezetőjének, Ervin Gábor keresztfiának írásával, majd a második részben válogatást olvashatunk Ervin Gábor teológiai és filozófiai munkásságából. A konvertita családból származó tudós a neotomizmus képviselője volt, filozófiai tevékenysége papi munkájával együtt bontakozott ki. Olyan gondolkodó volt, aki ma is érvényes, friss hangot hozott a metafizikai vagy ontológiai gondolkodásban, egyáltalán a keresztény filozófiában. Fő művei közül kiemelkedik a Krisztusi nagykorúság; A kultúra és emberiség, és talán a legátfogóbbak: a Gondolatok a művészet etikájához, valamint A műalkotás mint jel. A szakkönyvtárak állományába ajánlható kötet harmadik, értelemszerűen legrövidebb egysége Ervin Gábor műveinek, írásainak bibliográfiáját tartalmazza. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]