Rendhagyó memoárral jelentkezik a világhírű filmrendező, Emir Kusturica (a mű 2011-ben jelent meg, franciául). Rendkívül érdekes életútról, és nem mindennapi dilemmákról számolhat be a kötet lapjain. Filmjei is olyanok, mint maga az élete. Soknemzetiségű családba született abban a Szarajevóban,   [>>>]

Rendhagyó memoárral jelentkezik a világhírű filmrendező, Emir Kusturica (a mű 2011-ben jelent meg, franciául). Rendkívül érdekes életútról, és nem mindennapi dilemmákról számolhat be a kötet lapjain. Filmjei is olyanok, mint maga az élete. Soknemzetiségű családba született abban a Szarajevóban, amely a rendszerváltás előtt a béke szigetének tűnt, ahol 1984-ben téli olimpiát rendeztek, s amely nem sokkal később a huszadik század egyik legvéresebb polgárháborújának központi csataterévé változott. Kusturica azonban - szülei szerencsés megérzésének hála - Prágában tanulhatott filmkészítést. 1981-ben pedig első mozifilmje, az Emlékszel Dolly Bellre, a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját nyerte el. Azóta több, halhatatlanná vált filmet is alkotott, melyeket gyakran Gorán Bregovic muzsikája kísér, és kétszer is elnyerte a cannes-i Arany Pálmát. Kusturica őszintén beszél családjáról: apjáról, aki jugoszlávok százezreihez hasonlóan lemondott a hitéről, hogy érvényesülni tudjon a kommunista világban, és saját kamaszkoráról, mikor a szarajevói "rossz fiúk" társaságát kereste. Olvashatunk a prágai évekről, a neves FAMU főiskolán folytatott tanulmányokról, amelyek döntő befolyást gyakoroltak művészetére, hazatérve alkotott jugoszláv tévéfilmjeiről, későbbi filmsikereiről, A papa szolgálati útra menttől a Cigányok idején, az Arizóniai álmodozókon és a nagy visszhangot kiváltott Undergroundon keresztül a Macska-jajig. Érzékletes képet kapunk az 1992-es év több személyes vagy történelmi eseményéről is: Jugoszlávia felbomlása megindult és a fegyveres konfliktusok elkezdődtek, mikor épp Johnny Deppel forgatott Szarajevóban, és nemsokára apja is elhunyt. Olvashatunk arról, hogy miként forgatott épp Arizónában, miközben barátai tanácsára nem mert hazatérni, mert célpont lett volna, szülővárosa pedig a legszörnyűbb poklot élte át. Egy anyjával folytatott beszélgetés pedig érzékletesen idézi meg Milosevics szerb elnökkel való ellentmondásos kapcsolatát. A gazdag filmes életút, valamint Jugoszlávia elmúlt évtizedei iránt érdeklődőknek is ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]