Heller Ágnes Ünnepi Könyvhétre megjelenő, új kötete ? a Múlt és Jövő Kiadó gondozásában szám szerint a tizenhetedik ? egy szinte feledésbe merülő műfajt, egyszersmind szerzője fiatalkori, ?szűzi? és ?naiv? hagyományát eleveníti fel, melyben végre ismét ?csak úgy? beszélhet az olvasottakról akárcsak
[>>>]
Heller Ágnes Ünnepi Könyvhétre megjelenő, új kötete ? a Múlt és Jövő Kiadó gondozásában szám szerint a tizenhetedik ? egy szinte feledésbe merülő műfajt, egyszersmind szerzője fiatalkori, ?szűzi? és ?naiv? hagyományát eleveníti fel, melyben végre ismét ?csak úgy? beszélhet az olvasottakról akárcsak gyermekkorában. A (szűzi? naiv?) látszat csakugyan ez; a 2012 májusától 2013 áprilisáig terjedő egy év olvasmányai mintha valóban véletlenszerűen akadnának Heller Ágnes kezébe, a ?nehézsúlyú? klasszikusoktól egészen a már-már ponyvaműfajokig ? köszönhetően az olvasó-szerző csillapíthatatlan kíváncsiságának, mely a világ minél soktétűbb megismerésére sarkallja. Valójában azonban a filozófus (saját filozófiája alapján) óhatatlanul válogat, hogy mit olvas el, és mit nem ? csupán kiragadott példa Murakami Haruki 1Q84 című regényének 1-2. kötete, melyek után kijelenti: nem hajlandó elolvasni a harmadikat; mint írja, ?félek attól, hogy a szerelmesek egymásra találnak?. Ez éppúgy szinte koncepciózus tudatosságot tükröz, mint Heller Ágnes saját élettörténetének kapcsolódásai a negyvenhárom szerző (köztük nagynénje, Meller Rózsi) negyvenhét művéhez, melyeket viszont ? ha már olvasásra kiválogatta ? fegyelmezetten elemez, sőt rangsorolja is ?dobogósait?. A Múlt és Jövő folyóirat nemrégiben indult rovatából kinőtt Olvasónapló ? Heller Ágnesnek köszönhetően és az ő jóvoltából ? megfelelő érdeklődés esetén évkönyvvé avanzsálhat a következő esztendőkben. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]