A kereszténység fontos jeles napjai, elsősorban a karácsony, a húsvét és a pünkösd, a ma emberének életét is átszövik, legyen bár ateista vagy vallásos. De a Mikulás és az Állatok világnapja is keresztyén szentek emléknapjára vezethető vissza. Emellett szokás mondani: nincsen vallás ünnep nélkül.   [>>>]

A kereszténység fontos jeles napjai, elsősorban a karácsony, a húsvét és a pünkösd, a ma emberének életét is átszövik, legyen bár ateista vagy vallásos. De a Mikulás és az Állatok világnapja is keresztyén szentek emléknapjára vezethető vissza. Emellett szokás mondani: nincsen vallás ünnep nélkül. Épp ezért - az idővel való bensőséges kapcsolat megőrzése érdekében - képesek vagyunk akár fiktív ünnepeket is gyártani, vagy idegen ünnepeket átvenni, s áldozni a "hamis isteneknek". Marius van Leeuwen holland protestáns teológus tanulmánykötetében felteszi a kérdést, valójában mi is az ünnep: pusztán csak emlékezés? Hét fejezetes válaszában kifejti, hogy az ünnep több, mint pusztán történeti képződmény, visszatekintés a távoli múltra - tulajdonképpen a múlt ereje és jelentősége az ünnepek által képes áthatni jelenünket és jövőnket. "Hétköznapjaink keserűségeiben gyakran érezzük: tetteink hiábavalóak, rutinszerűek és mulandóak. Csak az ünnep az, ami megtart bennünket. És csak az az igazi ünnep, ami által az egyén és a közösség megsejtheti, hogy nem tűnhet el nyomtalanul az időben. A valódi ünnepben megérezzük, hogy az ember Istentől jött és Isten felé tart" -írja. A keresztény "első naptól", a vasárnaptól a halottak napjáig terjedően fejezetről fejezetre ismerhetjük meg az egyes ünnepek hagyományának jelentését, kialakulásának történetét. A kulturtörténeti tanulmányként is olvasható művet végjegyzetek, mellékletek, szójegyzék, valamint név- és tárgymutató egészíti ki. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]