Dániel András előző kötetéből (Egy kupac kufli; 201401110) ismerhettük meg azokat a kis lényeket, a kuflikat, amelyek alakra sok mindenre hasonlítanak - kiflire, kukacra, babra vagy kavicsra -, ugyanakkor meg semmire sem, és amelyek egy elhagyatott rét közepén álló kupacban laknak, a saját maguk   [>>>]

Dániel András előző kötetéből (Egy kupac kufli; 201401110) ismerhettük meg azokat a kis lényeket, a kuflikat, amelyek alakra sok mindenre hasonlítanak - kiflire, kukacra, babra vagy kavicsra -, ugyanakkor meg semmire sem, és amelyek egy elhagyatott rét közepén álló kupacban laknak, a saját maguk által vájt üregben. Az Ünnepi Könyvhétre időzített folytatáskötetben újabb két rövid történetben tér vissza Zödön, Pofánka, Títusz, Hilda, Valér, Bélabá és Fityirc. Az első mesében hatalmas eső szakad a nyakukba, elárasztva a rétet és üregeiket is, és csak a szerencsének köszönhetően tudnak megmenekülni mindenféle úszó alkalmatosságok segítségével... A második történetben épp a Bújócskázás Világnapját ünneplik, és miközben Valér visszaszámol, a többiek pedig rejtekhelyet keresnek maguknak, megismerik a rét növény- és állatvilágát, a foltos lepénybokortól a rétizseléig, a vadpadlizsántól a vicsormókusig, a recskeszútól a lábascsigáig... A szerző saját rajzai illusztrálják az óvodásoknak ajánlható mesekönyvet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]