Rudolf Steiner fiatal korában, 1882-től sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit, 1890-től immáron mint a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársa. Ismeretes, hogy a saját tervei alapján 1913 és 1920 között felépített Basel közeli dornbachi antropozófiai központ nevét is   [>>>]

Rudolf Steiner fiatal korában, 1882-től sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit, 1890-től immáron mint a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársa. Ismeretes, hogy a saját tervei alapján 1913 és 1920 között felépített Basel közeli dornbachi antropozófiai központ nevét is tiszteletből a nagy német polihisztorról nevezte Goetheanumnak. A faépületet 1922 utolsó napján felgyújtották, ám Steiner újra tervezte betonból, de 1926-os átadását (belső kialakítása a mai napig folyik) már nem érhette meg. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva az olvasó elé. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és hogyan alakította ki világnézetét, melynek fontos alapvonása a világ egységes mivoltának gondolata: ember és természet, szellem és matéria összetartozása. Részletezi a metamorfózis-tan kialakulását, valamint a színtan és egyéb tudományos területeken kifejtett tanulmányait munkásságát, kiemelve a mai is érvényes goethei tulajdonságokat, az elmélyült, pontos megfigyelést, a fogalmak elevenné tételét és nem utolsósorban az előítéletektől mentes gondolkodást. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]