Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka írónő akit már életében "Kalotaszeg nagyasszonyának" neveztek egyik legsikerültebb regénye Az ifjú pap (1885). A szerzőt a magyar irodalmi népiesség képviselőjeként tartja számon az irodalomtörténet, a 19. század végi népiesség képviselőjeként, aki Kalotaszeget   [>>>]

Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka írónő akit már életében "Kalotaszeg nagyasszonyának" neveztek egyik legsikerültebb regénye Az ifjú pap (1885). A szerzőt a magyar irodalmi népiesség képviselőjeként tartja számon az irodalomtörténet, a 19. század végi népiesség képviselőjeként, aki Kalotaszeget beemelte a magyar irodalmi köztudatba. Mivel maga is református lelkész lánya volt, jól ismerte a vidéki parókiák világát. A regény főhőse, Kelendi Géza betegeskedése miatt nem vehetett részt az 1848/49. évi forradalomban és szabadságharcban, így nem szenvedett üldöztetést, befejezhette teológiai tanulmányait, és elfoglalhatta parókiáját egy kalotaszegi faluban. A fiatalemberben sokáig küzdött a szabadságvágy és a kötelességtudat, igazából tengerész szeretett volna lenni, de azután engedelmeskedett hivatásnak, és lelkesen látott munkához falujában. A regény cselekménye a szabadságharc bukása után, a Bachkorszakban játszódik. A cselekménynek három szála van: az első a megtorlás korszakának túléléséről, a passzív ellenállás falusi mindennapjairól szól, az ifjú lelkész és húga szemével láttatva. A második szál egy gyilkosság és földerítésének története. A harmadik pedig a narodnyik szemléletű, öncélú falukutatás divatjának kigúnyolása. A regény folyton visszatérő motívuma a levert szabadságharc és annak jelenbe érő megannyi emléke: nyomai a romos épületeken és kivált az emberek lelkében. Még a faluban elkövetett példa nélküli gonosztettet is a levert szabadságharc következményének tekintik a falusiak. E sorsokban megmutatkozó történelmi drámának mintegy ellenpólusát alkotja a természeti táj szépsége, ennek leírásai fontos és szép részei a regénynek. Az írónő azt érzékelteti, szinti idilli lehetne a falusi élet a kalotaszegi tájon, ha az emberi gonoszság folyton el nem rontaná a benne élők boldogságát. Eredeti figurák, remek alakok népesítik be a regényt, kezdve a lelkész kishúgától, Vilmától Sós uramon, a helyi iskola rektorán át aki a falu "kulturalizálódását" szolgálja egészen Zárfalvy Gyula néprajzi gyűjtőig. A 19. század végi népies tájirodalom dokumentuma Gyarmathy Zsigáné regénye. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]