Szőllős Vera nyugdíjas korában kezdte írásba foglalni saját, meghatározó gyermekkori emlékeit. Zsidó vallású családjával együtt 1944-ben egyik napról a másikra a gettóból a közeli téglagyárba hurcolták, majd az ott eltöltött három éjszaka után egy ötnapos vonatút következett, marhavagonokban. Egy   [>>>]

Szőllős Vera nyugdíjas korában kezdte írásba foglalni saját, meghatározó gyermekkori emlékeit. Zsidó vallású családjával együtt 1944-ben egyik napról a másikra a gettóból a közeli téglagyárba hurcolták, majd az ott eltöltött három éjszaka után egy ötnapos vonatút következett, marhavagonokban. Egy kevésbé jelentős, és ezért a nagyobb koncentrációs táborokhoz képest szerencsésebb körülményeket biztosító csehországi városkába (Břeclavba) került, a korábbi német határ közelében, majd az egész családot átszállították Vranov nad Dyjíbe, ahol ukrán foglyokkal együtt egy téglagyárban dolgoztak. Elsősorban az itt töltött időszakot mutatják be az Eszti babája című kötetben közölt elbeszélései. Talán az utolsó, Legyél Nap néni! című novellája szolgál a legtöbb önéletrajzi vonatkozással. A cím szinte állandóan kedves, mosolygós nagyanyjára utal, aki a legrosszabb körülmények között is igyekezte szeretteiben tartani a lelket. A novella rendkívül érzékletesen idézi fel az ott töltött időszakot, csakúgy, mint az Emléktúra, emlékekkel. Ezen írás a szerző férjével közös útját írja le, amikor a nyolcvanas években együtt keresték fel gyermekkori megpróbáltatásainak színhelyeit, megkönnyítendő a múlt feldolgozását. A kötet-címadó Eszti babája megdöbbentő történet három gyermekről, akik menekülni próbálnak elhurcolásuk elől, más elbeszélések (Hajótöröttek; Mi túléltük; Evolúció; Asszonyok) pedig egyszerre idézik meg a túlélőknek a családtagjaik halála miatt érzett gyökértelenség érzését, valamint az ötvenes-hatvanas évek szürke hétköznapjait. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]