Szilágyi Erzsébet, marosvásárhelyi énektanár és énekművész a két világháború közötti kor új, független nőtípusának volt mintaképe. 1936-ban norvégiai hajóúton vett részt, amelyről naplót vezetett. Az útlírást 1950-ben tisztázta le, két évvel később egészítette ki fényképekkel, majd legépelte és így   [>>>]

Szilágyi Erzsébet, marosvásárhelyi énektanár és énekművész a két világháború közötti kor új, független nőtípusának volt mintaképe. 1936-ban norvégiai hajóúton vett részt, amelyről naplót vezetett. Az útlírást 1950-ben tisztázta le, két évvel később egészítette ki fényképekkel, majd legépelte és így elnyerte végleges formáját, hogy odaadja a hajóút során megismert barátjának: az utazáskor még fiatal szegedi ügyvédnek. Az ő hagyatékából került elő nemrég a mű, amely végre nyomtatásban is megjelenik. A kötetet Pető Andrea előszava nyitja, majd ezt követi az útinapló szövege. A szerző érzékletesen írja le az utazás előkészületeit, az odautat Csehszlovákián és Németországon át, a Hanza város Brémát, az "úszó palotaként" jellemzett Stuttgart óceánjárót, az ismerkedést, a bálokat, a közös étkezéseket és az utasokat. Megismerhetjük a norvégiai látnivalókat, a két hetes út fontosabb helyszíneit, a Hardanger-fjordtól a Geiranger-fjordban található Hét testvér vízesésen, Bergenen, Tromsőn és Hammerfesten keresztül a Nord-Kappig (az ország és egyben az európai kontinens legészakibb pontjáig). A szerző érzékletesen festi le a fjordok gyönyörűséges világát, a helyiek - köztük a lappok - népviseletét, de még az utasok öltözködését és a turistákra berendezkedett szuvenírárusok portékáit is. A kötet végén érdekesebb statisztikákat közöl, valamint a hajónapló fontosabb adatait. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]