2012 őszén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán Babits és kortársai címmel konferenciát rendeztek, az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát adja közre a vaskos kötet. A tanulmányok szerzői ? akik között van Babits-kutató és egyetemi hallgató, doktorandusz és különböző
[>>>]
2012 őszén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán Babits és kortársai címmel konferenciát rendeztek, az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát adja közre a vaskos kötet. A tanulmányok szerzői ? akik között van Babits-kutató és egyetemi hallgató, doktorandusz és különböző tudományterületek művelője ? tágan értelmezték a kortárs fogalmát, azokat is Babits kortársainak vélik és tudják, akik hatással voltak a költőre (Vörösmarty vagy Arany János), és azokat is, akikre Babits volt hatással (Pilinszky János vagy Borbély Szilárd). A kötet 33 tanulmányát ? Kenyeres Zoltánnak a Nyugat folyóirat korszakait bemutató bevezetése után ? hat nagy fejezetre tagolták a szerkesztők. Az elsőbe kerültek azok az írások, amelyek a Babitsra hatást gyakorlókról szólnak, vagyis arról, miképp vélekedett a költő Vörösmartyról, Arany Jánosról, Adyról, Mikszáthról, Petőfiről. A második részbe kerültek a Babits-életrajz egy-egy állomását, részletét kidolgozó előadások szövegei, mint például Babits morális közelítése az I. világháborúhoz, 1926. évi szerzői estjének történései vagy esztergomi háza és ott-tartózkodása. A harmadik fejezet Babits gondolkodói rendszerével és prózájával (Tímár Virgil fia; Kártyavár) foglalkozó írások gyűjteménye. A negyedik rész Babits és valódi kortársainak kapcsolatait, szellemi kölcsönhatásaikat földolgozó tanulmányokból áll; itt olvashatunk Kosztolányiról, Csáth Gézáról, Radnóti Miklósról, Örley Istvánról, Rejtő Jenőről és Határ Győzőről. Az ötödik rész Babits és a határon túli magyar irodalom kapcsolattörténetébe enged bepillantást; a dolgozatok szerzői elemzik a költő nemzetfölfogását, az erdélyi irodalomról alkotott képét, például Tompa László vagy Reményik Sándor művének megítélése kapcsán. Az utolsó részben kaptak helyet a Babitsot valamilyen módon követő, őt folytató, továbbgondoló írókról, költőkről készült előadások, így Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Petri György, Oravecz Imre és Borbély Szilárd néhány alkotásában mutatnak ki a szerzők Babits-motívumokat, Babits-toposzokat. A kötet írásai együttesen azt példázzák, hogy bár az irodalom alkotók egyéni munkáiból áll össze, mégis csak időbeli folyamat, amelyben oda-visszahatások sokasága érvényesül. Számos alkotó pretextust képez az utána jövőknek, akik pedig "bekebelezik" az előttük járók gondolatait, fölismeréseit, eszméit, motívumait, esztétikai-nyelvi-stiláris sajátosságait. Ahogyan Babits is messzire visszanyúlt az időben ? Szent Ágostonig vagy Jónás prófétáig --, úgy a mai költők soraiban is fölfedezhető Babits egynémely motívuma. Nagy irodalomtudományi gyűjtemények állományába tartozik az előadás-gyűjtemény. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
