Modrai Kovách Antal (1890-1962) - külföldi tanulmányainak elvégzése után - 1912 őszén kezdte meg egyéves önkéntesi idejét a Magyar Királyi Honvédségnél, majd leszerelését követően tanársegédként kezdett dolgozni a Királyi József Műegyetem ásvány- és földtani tanszékén. Nem sokkal később azonban   [>>>]

Modrai Kovách Antal (1890-1962) - külföldi tanulmányainak elvégzése után - 1912 őszén kezdte meg egyéves önkéntesi idejét a Magyar Királyi Honvédségnél, majd leszerelését követően tanársegédként kezdett dolgozni a Királyi József Műegyetem ásvány- és földtani tanszékén. Nem sokkal később azonban kirobbant az első világháború, és önként jelentkező tartalékos tisztként ment a háborúba. Kezdetben a keleti hadszíntéren teljesített szolgálatot, majd miután 1915 januárjában szívburok összenövést állapítottak meg nála, "csak helyi szolgálatra alkalmas" minősítést kapott, így ezrede pótszázadához került. Tartalékos tisztjelöltek kiképzésében vett részt, később oktatótisztként is ténykedett a Ludovika Akadémián. 1917-ben a kassai 77. gyalogdandár parancsnokságára osztották be, így került erdélyi állásokra, Belitska Sándor vezérőrnagy parancsnoksága alá. Még 1918 elején megnősült, s egy rövidebb szabadság után hadosztályát az olasz hadszíntérre irányították, ahol csapatai a Sasso Rossón kerültek állásba. 1918 szeptemberében ideiglenesen felmentették a szolgálat alól, időközben pedig megtörtént a fegyverletétel, így visszatért a tanári katedrához, 1921-ben pedig a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. üzemvezetője, majd igazgatója lett. A második világháborút követően a Kohó- és Gépipari Minisztériumban dolgozott, mint a tűzállóipart irányító vezető munkatárs, egészen 1955-ös nyugdíjazásáig. Fiatalkorában nemcsak kiváló huszár, egyben rendkívül művelt, több nyelven is beszélő férfi volt, hanem lelkes fotós is. A nagy háború idején teljesített szolgálatai alatt rengeteg fotót készített, amely az 1914 és 1918 között hazaküldött leveleivel együtt fennmaradt a családi archívumban, és amely most az unoka, Sándor Istvánné Kern Mária Antónia jóvoltából megismerhetővé válik. Jelen kötet bevezetőjében Babucs Zoltán hadtörténész vázolja fel az életutat, és mindeközben gazdagon tallóz Kovách Antal egykori leveleiből is. Ezt követi a 165 képet tartalmazó fotóválogatás, érzékletesen bemutatva a még "békebeli" önkéntesi szolgálatot, a tartalékos huszártiszti képzés hátországi mindennapjait, az 1. honvéd huszárezred tartalékszázadánál teljesített hátországi szolgálatot, a kassai 77. honvéd gyalogdandár székelyföldi és moldvai arcvonalszakaszát és annak mindennapjait, végül a hazatérést. A fotókat az összeállító rövid képaláírásai kísérik. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]