...az 1543 Varkocs című értekezés a Székesfehérvárt a törököktől megmenteni akaró várkapitány hősi cselekedetének és a város lakossága gyáva árulásának tudományos földolgozása. Székesfehérvár 1543. augusztus végi-szeptember eleji ostroma. Szulejmán hatezer fős sereggel vonult a város felé, azonban   [>>>]

...az 1543 Varkocs című értekezés a Székesfehérvárt a törököktől megmenteni akaró várkapitány hősi cselekedetének és a város lakossága gyáva árulásának tudományos földolgozása. Székesfehérvár 1543. augusztus végi-szeptember eleji ostroma. Szulejmán hatezer fős sereggel vonult a város felé, azonban a védelmére készülő Varkocs György várkapitányt maroknyi hadával a fehérvári polgárok gyáva önzésből kizárták a várból, így a hős védők a Budai kapu előtt a nyílt mezőn fordultak szembe a hatalmas túlerőben lévő törökökkel. Valamennyien elpusztultak a város falai előtt. Néhány nap múlva a Székesfehérvár magisztrátusa úgy döntött, föladják a várost; megnyitották a kapukat a törökök előtt, akik korábban szabad elvonulást ígértek a polgároknak. Ám a hódítók megszegték a szavukat, és rengeteg fehérvári polgárt lemészároltak. Magony Imre a regényében - az események megörökítése mellett történelemelméleti és erkölcsi kérdéseket tesz föl, miközben megörökíti Varkocs György várkapitány és Szegesi Tamás városbíró alakját. Például arra keres választ, hogy milyen szerepe van az egyén döntéseinek a történelem alakulásában. Van-e szerepe a véletlenek alakította rossz sorsnak, vagy csakis a történelmi determinációk határozzák meg a múltat? Milyen szerepe volt a hódoltság korában a török és a német érdekeknek? Van-e, lehet-e szerepe a históriában a gyávaságnak és a hősi helytállásnak? És mikor, milyen befolyása van az önérdeknek és a közjó szolgálatának? Az esszéisztikus stílusú történelmi regény mellé most megszületett a monografikus földolgozást nyújtó tanulmány, amelyben a szerző bemutatja a Habsburg- és az Oszmán Birodalom korabeli helyzetét, a török hódoltsági korszak elején tartó Magyarország viszonyait és köztes helyzetét a két világbirodalom stratégiai elképzelései között. Leírja a koronázó város 16 napos ostromát, portrékat rajzol az események főbb szereplőiről. A tanulmányt számos forrásszemelvény és kép teszi szemléletessé. A Függelékben kaptak helyet a történet szereplőinek rövid életrajzi cikkei; szómagyarázat és jegyzetapparátus teszi teljessé az értekezést. A dupla kötet a magyar történelem és az ősi főváros múltjának nem éppen dicsőséges epizódját dolgozza föl kétféle szépirodalmi, illetve tudományos módszerrel, és mint ilyen, meglehetősen egyedülálló a magyar múlt irodalmában. Fejér megyében alapvető helytörténeti munkának számít. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]