Leginkább a Jelky András kalandjai (legutóbb: 201424231) című művéről ismeri az olvasóközönség Hevesi Lajost újságíró, író, művészettörténészt. Bár 1875-ben Bécsbe költözött, soha nem feledte Budapestet, és egy évvel később látott napvilágot Karcképek az ország városából című műve, a Franklin   [>>>]

Leginkább a Jelky András kalandjai (legutóbb: 201424231) című művéről ismeri az olvasóközönség Hevesi Lajost újságíró, író, művészettörténészt. Bár 1875-ben Bécsbe költözött, soha nem feledte Budapestet, és egy évvel később látott napvilágot Karcképek az ország városából című műve, a Franklin gondozásában, amelynek "főszereplője" maga Budapest. Azt az időszakot mutatja be, amikor az három város egyesüléséből létrejött, ám amikor az még teljesen más arcát mutatta, mint mondjuk a századfordulón, amely korszakról sokkal több írásos és képi forrás maradt fenn. Érzékletes képekben festi le a korabeli Váci utcát a maga piperkőceivel, a régi városházát, amelynek tornyában akkoriban tűzoltók laktak, vagy a város ütőereként jellemzett, élettel teli, lüktető, "sajtszagú" Király utcát. Megidézi a keletiesen pezsgő Orczy-házat, az akkorra már teljesen eltűnt Fehér Hajót, amely a török hódoltság után a város első fogadója volt, vagy éppen a még építés alatt álló Sugárutat (a mai Andrássy-utat). Képzeletben ott járhatunk a Lipótváros döglött kutyáktól ékes faraktárai között, a jó hangulatú Tabánban vagy az akkor még teljesen beépítetlen Lágymányoson, megismerhetjük a békáktól hangos Városmajor szomorú állapotát, Óbuda romjait, amelyet a lakosok kőbányaként használva bontottak el, a Háros-szigetet és sok-sok más, mára már nem is létező, vagy teljesen más arcú városrészt. A szöveget korabeli újságokból származó város-rajzok kísérik. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]