A zsidó származású író, újságíró, humorista és konferanszié Királyhelyi Pál egész élete szinte regénybe illik. Tizennyolc éves korában, érettségi után Amerikába ment, ahol különböző lapoknál újságíróként kereste kenyerét, de pincérként, hivatalnokként és munkásként is dolgozott. Az 1927-31 közötti   [>>>]

A zsidó származású író, újságíró, humorista és konferanszié Királyhelyi Pál egész élete szinte regénybe illik. Tizennyolc éves korában, érettségi után Amerikába ment, ahol különböző lapoknál újságíróként kereste kenyerét, de pincérként, hivatalnokként és munkásként is dolgozott. Az 1927-31 közötti években Hollywoodban élt, statisztált jó néhány filmben, és forgatókönyvírással is megpróbálkozott. 1931-ben tért haza Budapestre, ahol a Pesti Napló munkatársa lett, de cikkei rendszeresen megjelentek az Új Idők és a Színházi Élet hasábjain is. 1938-ban Angliába ment, ahol a Daily Telegraphnak dolgozott, továbbá fordítással foglalkozott. Nem sokkal 1941-es, ismételt hazatérése után, 1944-ben deportálták. A háború befejezése után, a csodával határos módon hazatérhetett, ekkor a Ludas Matyi és a Képes Figyelő munkatársa lett, 1950-ben azonban rövidebb időre - tévedésből - kitelepítették. Művei 1956 után jelenhetek meg ismét, ám leginkább kabarékban konferansziéként lépett föl. E megpróbáltatásokkal teli történéssorozatban, illetve a túlélésben egészen biztos, hogy szerepe volt soha nem múló humorérzékének, amely elsőként 1979-ben napvilágot látott, és most ismét olvasható önéletrajzi regényéből is árad. Már-már szinte zavarba ejtő olvasni az abszurditásba hajló mondatokat; például azt, hogy 1941-ben - egy szerelmi csalódást követően - még épp időben tért haza ahhoz, hogy "ne késse le az auschwitzi gyorsot". Már első újságírói munkájával kapcsolatos diákkori emlékei is derűt árasztanak, csakúgy, mint amikor egyik első amerikai cikke - egy nyerészkedő bankárról szóló leleplező cikk - kapcsán egy időre börtönbe kerül, mert nem tudja kifizetni a rágalmazási ügy miatt kirótt óvadékot. Rendkívül érdekesek a hollywoodi történetek, például az, amikor meghívja egy olcsó kávéra és ehetetlen szendvicsre Charlie Chaplint, vagy az, miként szerez forgatókönyvírói állást a Paramount mindenható uránál, B. P. Shulbergnél. A legmegdöbbentőbb az auschwitzi, majd a buchenwaldi koncentrációs táborban, majd egy kisebb munkaszolgálatos lágerben átéltek leírása, csakúgy, mint annak ismertetése, amikor tévedésből, más helyett deportálták 1950-ben Acsádra, és csak jó sok levélváltás után térhetett vissza Budapestre. A regényből - annak 1938 utáni történésekkel foglalkozó részeiből - 1985-ben film is készült, Maár Gyula rendezésében, amelyben Bezerédi Zoltán alakítja a szerzőt. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]