A Prágában született, de 1970 óta Németországban élő Maxim Biller mesteri elbeszélésében visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához, 1938-ban, a történet idején pedig már Lengyelországhoz tartozó Drohobycz nevű kisvárosba, s - a cím tanúsága szerint - belehelyezkedik az ott élő   [>>>]

A Prágában született, de 1970 óta Németországban élő Maxim Biller mesteri elbeszélésében visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához, 1938-ban, a történet idején pedig már Lengyelországhoz tartozó Drohobycz nevű kisvárosba, s - a cím tanúsága szerint - belehelyezkedik az ott élő Bruno Schulz személyiségébe. A rövid kis kötet végén a szerzőn kívül rövid életrajzot olvashatunk a korán árvaságra jutott Schulzról is, aki a helyi Jagiełło Gimnázium rajztanára volt, s emellett írói ambíciókat dédelgetett, miközben anyját, nővérét és annak gyermekeit is eltartotta. A kelet-európai zsidóság világát szürreális képekben leíró, 1934-ben megjelent Fahajas boltok című önéletrajzi elbeszélés-gyűjteménye már ismertté tette nevét hazájában. Második emlékezésfüzére (Szanatórium a homokórához, 1937) mellett megszakításokkal dolgozott Messiás című regényén, melynek kézirata elveszett, mint ahogyan festményei is megsemmisültek. Csak néhány metszet és igen szuggesztív grafika maradt utána, melyek a jelen kiadást illusztrálják. A tényekhez tartozik, hogy levelet írt a zürichi emigrációban élő Thomas Mann-nak, és mellékelt hozzá egy németül írt elbeszélést is, abban reménykedve, hogy a nagy német író pártfogásával sikerülhet kiadót találnia külföldön, s ez erőt adhat neki ahhoz, hogy végleg elhagyja Lengyelországot és elmeneküljön a fenyegető náci veszély elől. Az alkalmat a levélírásra az szolgáltatja a sötét pincehelyiségben démonaival küzdő "papírsárkány arcú emberkének", hogy feltűnik Drohobicsban egy magát Thomas Mann-nak kiadó, visszataszító megjelenésű és viselkedésű idegen, s a lengyel író figyelmeztetni akarja híres írótársát, hogy visszaélnek a nevével. Ennek a valójában elveszett levélnek a megszületését írja le az elbeszélésben Maxim Biller. Schulz "tudatalatti félelmei és elfojtott vágyai bizarr, groteszk és fülledten erotikus jelenetekben öltenek testet, rögeszmés víziói a megszállt országban hamarosan bekövetkező katasztrófa megelőlegezett képeivel keverednek". A beszerzésre széles körben ajánlott, a szövegben előforduló héber szavak magyarázatával kiegészített mű nemcsak Mihail Bulgakov és Isaac Bashevis Singer írásaival rokonítható, de különleges írói alapállása okán Piotr Rawicz híres regényével is (Az ég vére, 201101373). "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]