Ester Nilsson harmincegyéves költő és esszéista hajszálpontosan érzékeli a valóságot, "és annak a gondolatnak a bűvkörében él, hogy a világ olyan, amilyennek megéli". Amikor felkérik, hogy tartson előadást egy híres művészről, még nem is ismeri a férfit, de művei és a róla szóló kritikák, írások   [>>>]

Ester Nilsson harmincegyéves költő és esszéista hajszálpontosan érzékeli a valóságot, "és annak a gondolatnak a bűvkörében él, hogy a világ olyan, amilyennek megéli". Amikor felkérik, hogy tartson előadást egy híres művészről, még nem is ismeri a férfit, de művei és a róla szóló kritikák, írások alapján beleszeret. Amikor személyesen is ismeretséget kötnek Ester érzelmei egyre mélyülnek, és az első együtt eltöltött éjszaka meggyőzi őt arról, hogy Hugo az, aki számára az igazi testi-lelki partner lehet. Ám lassan-lassan rá kell döbbennie, hogy partnere egyáltalán nem olyan, amilyennek ő képzeli. A férfi az esti összebújás helyett egyre gyakrabban az alkoholt választja, és Estert, aki írásaiban tökéletes realitásérzékkel mutatja be a világot, beszippantja ez a lefelé húzó érzelmi örvény, amelyben folyamatosan vergődve képtelen az objektív igazságot meglátni, még akkor is, amikor partnere már egyértelmű jeleket küld felé. A történet cselekménye "lecsupaszítva" akár egy szokványos szerelmes regénynek is olvasható, ám a szerző érdeme éppen abban rejlik, hogy szinte lecsupaszított tőmondatokban, kíméletlen őszinteséggel írja le, szinte már- már szenvtelenül, miféle kínokkal terhelt úton jár Ester, és hogyan képes felülírni egy nő életét a szerelmi csapdában való vergődés. Értékes, jól megírt regény, a téma okán főként nőolvasóknak érdemes ajánlani."www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]