1966-ban jelent meg eredetileg, és végre magyarul is olvasható a neves, ám hazánkban nem igazán ismert lengyel írónő, Barbara Toporska - Józef Mackiewicz feleségének - első regénye. A mű két, külsőre hasonló, jellemükben azonban nagyon is különböző féltestvérről szól. Pola és húga, Anisia közös   [>>>]

1966-ban jelent meg eredetileg, és végre magyarul is olvasható a neves, ám hazánkban nem igazán ismert lengyel írónő, Barbara Toporska - Józef Mackiewicz feleségének - első regénye. A mű két, külsőre hasonló, jellemükben azonban nagyon is különböző féltestvérről szól. Pola és húga, Anisia közös édesanyja egykori színésznő, akinek életrajza, de még nemzetisége is nehezen meghatározható, mert az életet "állandóan színházzá változtatta", az idősebb lány apja pedig egy zsidó férfi. A két nővér történetét mutatja be a mű, amely valójában tíz rövidebb-hosszabb elbeszélés gyűjteménye. Csak az első (Az ebédlő) és az utolsó, terjedelmében leghosszabb - a kötetnek közel a felét kitevő - elbeszélés (Végzet) főszereplői a nővérek, megadva közös történetük keretét, gyermekkoruktól halálukig. A kettő között egy-egy idegen történet másodlagos vagy harmadlagos szereplői, a főbb karakterek olyan személyek, akikkel kapcsolatba kerülnek. Van köztük egy egykori színész, egy sok nő által szeretett, anyátlan kisfiú, egy háborús bűnös, aki egy üres állatkerti ketrecben rejtőzködik vagy éppen egy öreg macska és egy sánta holló, ám a történetek számos olyan részletet tartalmaznak, amelyből szép lassan összeáll Pola és Anisia története. Széles körben ajánlható beszerzésre a világirodalom szerelmeseinek. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]