Vámos Miklós négy, korábban már megjelent regényét tartalmazza a kötet. Nyitódarabja, a Jaj (19861987), amelynek fantasztikumba emelt alaphelyzetét az adja, hogy a harmincas éveiben járó Olt Pálhoz és családjához váratlanul vendégek érkeznek: először csak Lina néni, aki Auschwitzban, a   [>>>]

Vámos Miklós négy, korábban már megjelent regényét tartalmazza a kötet. Nyitódarabja, a Jaj (19861987), amelynek fantasztikumba emelt alaphelyzetét az adja, hogy a harmincas éveiben járó Olt Pálhoz és családjához váratlanul vendégek érkeznek: először csak Lina néni, aki Auschwitzban, a koncentrációs táborban pusztult el, majd sorban jönnek egyre többen a zsidóság holokausztjának áldozataivá lett közeli és távoli rokonok. A háromtagú család kezdetben örömmel fogadja őket, ám lassanként kiszorulnak a saját lakásukból, egész életük rendje fölborul. A feltámadt rokonok pedig zajos elevenséggel léteznek, kiújulnak a múltbéli viszályok, és még jobban megnehezítik a házigazdák életét, akik a hirtelen rájuk zúduló múlttal nem tudnak mit kezdeni. A nyolcvanas évek első felében íródott Szenvedélyes emberek címadása mi tagadás maliciózus: hősei kivétel nélkül a negyvenes éveikben járó, még a csúcson levő, de már az értelmetlenség szorongásától egyre inkább tétovábbá váló, új célokat, a boldogságnak legalábbis a reményét kereső karakterek. A Borgisz (19731974) főhőse, Najn Iván tizennyolc esztendős fiatalember, aki a sikertelen egyetemi felvételi vizsga után nyomdásztanulónak megy. A védett családi környezetben, jólétben élő fiatalember fejlődésregénye a mű, amely bemutatja, hogy a szókimondó és lázadó fiú hogyan tudja megőrizni egyéniségét olyan hatalmaskodó kispolgárokkal szemben, mint például Steyer művezető. A regény cselekménye arányos a társadalomkritikai mondandóval, szórakoztatóan és az erkölcsi tanulságok számbavételével mindvégig érdekesen pereg a történet. A Hanyatt-homlok (1981) az előzőhöz hasonlóan, különös hangulatú és szerkesztésű kisregény, amelyben a szerző következetesen vállalja a szürrealista írásmodort: az álom logikája szerint építi föl, keveri össze, majd rakja új rendbe az 1950-től 1980-ig terjedő időszak történéseit, hangulatait. Éppen ezért tényleges eseménysort hiába keres az olvasó, a szereplők életük időhatárait átlépve jelennek meg a rapszodikusan fölbukkanó, sokszor teljességgel irreális szituációkban. A négy kisregény ma is gondolatokkal gazdag szórakozást ígér, ennek szellemében - érdemes ajánlani az olvasók széles táborának. [<<<]