Illyés Gyula 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig vezetett, mintegy száz nap krónikáját megörökítő naplója 2014-ben került elő. Az író lánya, Illyés Mária talált rá az eldugott dokumentumra a padláson, ő rendezte sajtó alá és adja közre most. (Az író vélhetően azért rejtette el a naplót, nehogy   [>>>]

Illyés Gyula 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig vezetett, mintegy száz nap krónikáját megörökítő naplója 2014-ben került elő. Az író lánya, Illyés Mária talált rá az eldugott dokumentumra a padláson, ő rendezte sajtó alá és adja közre most. (Az író vélhetően azért rejtette el a naplót, nehogy avatatlan kezekbe kerülve bajt hozva a benne szereplőkre.) Illyés sem 1956 előtt, sem utána nem vezetett napi eseményeket megörökítő naplót, csak ebben a rövid időszakban, mert tudta, most történelmi időben él. 1956. október 23-án az író Miskolcon tartózkodott, Szabó Lőrinc költői estjének vendégelőadója volt, így csak hírből hallotta, hogy Pesten kitört a forradalom, ennek hírére kezdett naplót vezetni. A jegyzetek nem csupán azt örökítik meg, mi történt e három hónap alatt, hanem azt is, hogy írója milyen hévvel vetette magát az események sűrűjébe, a fölforrósodott irodalmi és közéletbe, nem kímélve önmagát, vissza nem riadva semmiféle veszélytől. Életének e szakaszában az irodalmi élet közügyei kötötték le; lakása az értelmiség találkozóhelye lett, gyakran tartózkodott az írószövetség Bajza utca székházában is, miközben folyamatosan telefonon tartotta a kapcsolatot írótársaival. A naplóban ily módon gyakran föltűnik Veres Péter, Németh László, Déry Tibor, Bibó István, Tamási Áron, de Illyés találkozott Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal is, sőt november 4. után Münnich Ferenccel és Kállai Gyulával is. Biciklivel bejárta Budapest számos részét, szóba elegyedett járókelőkkel, érzékelte a főváros forradalmi hangulatát mindezekről érzékletesen és közvetlen hangon, az eseményekkel szinkronban számol be naplójában. Illyés a rá jellemző elfogulatlan tárgyilagossággal és a mások iránt érzett empátiával ír; megörökíti a történéseket és a történések emberi reakcióit is, nem rejtve véka alá a saját véleményét sem. A napló mindezeken felül beszámol az emberi lelkek változásáról is, arról, ahogyan a forradalom szinte napról napra alakította a szereplők véleményét, habitusát, gondolkodását. Illyés ezt a naplót nem publikálás céljából írta, szövegét a spontaneitás, az azonnali reagálás gyorsasága jellemzi és a szükségszerű tömörség. Illyés Mária ezért minden jegyzethez kiegészítéséket fűz, rendre közli a pontos megértéshez nélkülözhetetlen adatokat és adalékokat, illetve a naplószöveg megfelelő részéhez fotókat, iratmásolatokat illeszt. Ilyen módon egy gazdagon illusztrált, gondosan jegyzetelt dokumentumkötet keletkezett a forradalom és a megtorlás első korszakának heteiről, hónapjairól. A hosszadalmas munkával sajtó alá rendezett kötet nemcsak az Illyés-oeuvre fontos darabja, de a magyar irodalomtörténetnek is 1956-ra vonatkozó eminens forrása, nem mellesleg izgalmas olvasmány. A kötet Függeléke 26 irodalomtörténeti értékű dokumentum (levél, nyilatkozat, kiáltvány, előadás) szövegét adja közre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]