A mesék talán legnagyobb varázsa az, hogy képesek reményt és hitet adni: meggyőznek róla, hogy van (és végül mindig győz) a jó, megtanítanak a szeretet mindent gyógyító hatalmára, s arra, hogy vannak csodák - ha hétköznapiak, akkor is! A pszichológia nyelvén fogalmazva a klasszikus mesék egyrészt   [>>>]

A mesék talán legnagyobb varázsa az, hogy képesek reményt és hitet adni: meggyőznek róla, hogy van (és végül mindig győz) a jó, megtanítanak a szeretet mindent gyógyító hatalmára, s arra, hogy vannak csodák - ha hétköznapiak, akkor is! A pszichológia nyelvén fogalmazva a klasszikus mesék egyrészt oldják a stresszt, másrészt irányt mutatnak a gyerekeknek a jó és igaz élethez, vagyis életvezetési tanácsokat adnak. Pontosan ilyenek (és ez okból is íródtak) Mézes Judit egyszerű, bájos, abszolút félelemmentes, reménnyel és szeretettel teli rövid történetei, amelyekben a jó zökkenőmentesen teljesül be, a kérések meghallgattatnak, méghozzá pont úgy, hogy mindenkinek a legjobb legyen. Mert ilyen is létezik! A sárga katica például nagy szeretne piros lenni, hogy a gyerekek szeressék, s valóban, amikor egy tündér átváltoztatja, rögtön jön egy testvérpár, és játszanak vele (A katica kívánsága); vagy a barna hajú baba, aki sokáig várakozik hiába a játékbolt polcán, meg van róla győződve, hogy neki is lesz gazdája, és tényleg igaza lesz, sőt, a kislánynak, aki választja, ő lesz a legnagyobb kedvence (A baba). Ehhez hasonló történetekből összesen húsz szerepel a kötetben, amelyet Dávid Orsolya illusztrált, és ami az idei Ünnepi Könyvhét kiadványa. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]