Az elbeszélések sorában olvasható a farkaslaki gyermekkort ízes stílusban fölidéző Jó cimborám, az angyal, amely az Ellenzék című lapban látott nyomdafestéket 1933-ban. Érdekes novella az Ábel-trilógia első része folytatásaként is fölfogható A vándor megkísértése, ugyancsak 1933-ból. Igazi góbés   [>>>]

Az elbeszélések sorában olvasható a farkaslaki gyermekkort ízes stílusban fölidéző Jó cimborám, az angyal, amely az Ellenzék című lapban látott nyomdafestéket 1933-ban. Érdekes novella az Ábel-trilógia első része folytatásaként is fölfogható A vándor megkísértése, ugyancsak 1933-ból. Igazi góbés mókázást örökít meg a Megszépített világ 1942-ből. Több szempontból is figyelemre méltó az otthoni tájról, a szülőfalu népéről szóló novellisztikus útirajza, amely a II. bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszatért Farkaslaka székelyeinek boldog derűjét jelenítette meg 1942-ben (A faluban, ahol születtem). Szinte ismeretlen írásokként olvashatók a Filmtörténetek című fejezet darabjai, mint amilyen a mezőtúri fazekasok életét és munkáját bemutató, 1952-ben készült Fazekasok álma, vagy az 1918 őszén játszódó, a világháborúból hazatérő katonák sorsát idéző Csalán virágai. A cikkek, tárcák sorából kiemelendő az a vitaanyag, amely 1941-ben folyt több napilap hasábjain arról, hogy legyen-e önálló rádióadó Kolozsváron. Tamási nem támogatta a regionális adóállomás létrehozását, mondván, az erdélyi középosztály művelődését a budapesti rádió kiválóan szolgálja. Megható vallomásokat közöl 1943-ban A szülőföld, illetve Az első szó címmel a nemzet aktuális eggyé válásáról és örök együvé tartozásáról. Több jegyzetet készít a II. világháború után az író szerepéről és hivatásáról (Íróknak való kötelesség; A betűk világa), de olvasható itt egy jegyzete, amely posztumusz műként 1972-ben jelent meg a marosvásárhelyi Igaz Szó című folyóiratban. Vaskos fejezetet alkotnak Tamási Áron nyilatkozatai, interjúi, ezek elsője 1928-ból való, időben az utolsó 1956-os keltezésű. Nemkülönben tanulságosak azok a beszélgetések, amelyeknek a résztvevői a már eltávozott nagy író emlékezetét idézik; Ablonczy László és Albert Zsuzsa interjúi főképp Tamási emberi arcélét árnyalják, illetve húznak rá új vonásokat. A 20. századi magyar irodalom történetének és Tamási Áron életművének pontosabb ismeretét szolgálja az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent vaskos kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]