Halász Margit eddigi regényeiben is többnyire hazai tájegységeket (Éneklő folyó, 201112310, Gyöngyhomok, 201112311) választott történetei hátteréül. Így van ez most is, ebben az Ünnepi Könyvhétre megjelent regényében, amelynek színtere a Hajdúság. A kötet címadó állata is ezen a Bocskai nevével   [>>>]

Halász Margit eddigi regényeiben is többnyire hazai tájegységeket (Éneklő folyó, 201112310, Gyöngyhomok, 201112311) választott történetei hátteréül. Így van ez most is, ebben az Ünnepi Könyvhétre megjelent regényében, amelynek színtere a Hajdúság. A kötet címadó állata is ezen a Bocskai nevével jegyzett történelmi vidéken lelhető fel. A vörös nyelvű párduccal azután a hajdúság vidékének több száz évre visszamenő múltja éled meg mesés formában. A szerző vélhetően Tar Sándor nyomán járva remek humorral, az általa ábrázolt szereplők iránti mély, szeretetteljes empátiával kelti életre egy pásztordinasztia tagjainak életét, és titkait, egy olyan famíliáét, akinek átkai nemzedékről nemzedékre szállnak át. Az a négyszáz év, amelyet mágikus realizmussal jelenít meg, akként tudósít egy bocskai ivadék sorsáról, hogy az olvasó pontosan érzi a humorral gyakorta átitatott sorok, az elődöktől kapott értékek továbbadására is szolgálnak. Ez a némi szarkazmusba hajló hangulat viszi az olvasót a délibábos hajdúsági tájakon, a bárányok, macskák, darvak, lovak, gólyák, ludak, verebek, és ölebek világába, miközben a szerző nemcsak egy rég letűnt világ hangulatáról, értékeiről tudósít, de az életbe való hit, a mában való élés boldogságát is hirdeti A nagyvilágot nem tudom definiálni, a kisvilágok érdekelnek. Ebben a regényemben, a hajdúsági patanyomok mélyére néztem: csillan-e bennük víz, látszik-e még bennük az égbolt. Meglepetve tapasztaltam, hogy látszik. Patanyomokat vizsgálgatni nem annyira divatos manapság... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]