Nem minden példa nélküli a francia irodalomban, hogy az apa hatalmas életművét részben a fiú viszi tovább. Így volt ez az idősebb és fiatalabb Alexander Dumas esetében is. Azt pedig, hogy beteljesíti-e a gyermek az atyai örökséget, döntsék el az olvasók a mostani regénynél is, amikor Robert Merle   [>>>]

Nem minden példa nélküli a francia irodalomban, hogy az apa hatalmas életművét részben a fiú viszi tovább. Így volt ez az idősebb és fiatalabb Alexander Dumas esetében is. Azt pedig, hogy beteljesíti-e a gyermek az atyai örökséget, döntsék el az olvasók a mostani regénynél is, amikor Robert Merle fiának, Olivier Merle-nek a kötetét veszik kézbe. Robert Merle Francia história című regénysorozata 13 (1./ Francia história (201019198), 2./Csikóéveink, 3./ Jó városunk, Párizs, 4./ Íme, a király, 5./ Szenvedélyes szeretet, 6./ A pirkadat,7./ Libben a szoknya, 8. /A gyermekkirály, 9./ Az élet rózsái, 10./ Liliom és Bíbor,11./ Veszedelem és dicsőség, 12./ Ármány és cselszövés,13. / Pallos és szerelem) kötetből áll. A szerző ezekben a történetekben nemcsak egy rendkívül bonyolult történelmi kor, a 16. század felidézésére vállalkozott, de a történelmi tényekbe ágyazottan a század emberének életmódját, gondolkodását, kultúráját is rendkívül érzékletes módon mutatta be olvasóinak. A családregény első részében (Francia história), amely egyben a sorozat címe is az ifjúvá serdülő fiú, Pierre de Siorac meséli el a családjának és kisgyermekkorának történetét, azt az időszakot, miként szerezte meg apja a várkastélyukat, majd miként védte meg az egyre sűrűbbé váló támadásoktól azt. Ez az időszak III. Henrik (1551-1589), majd IV. Henrik (1553-1610) uralkodásának idejére esett, amikor a mesélőből időközben vidéki hugenotta nemes vált, aki Franciaország legmagasabb rangú előkelőségeinek sorába emelkedett. Pierre fejlődésével párhuzamosan megismerkedhettünk a kor bonyolult politikai eseményeivel a hugenották és pápisták viszálykodásával (Szent Bertalan éjszakája), a 16. század világpolitika helyzetével. Robert Merle fia most ennek a történetnek a fonákját írta meg. Olivier Merle Pierre hűséges szolgájával, Miroul-val meséli el ugyanazt a történetet. A férfi kifosztottan, a családja kiirtása után vetődött el Jean de Siorac kastélyába, majd gazdája fiának, Pierre-nek lett hűséges szolgája. Az ő emlékirataiból bomlik ki ebben a történetben Pierre ifjúságának ideje, azok a jellemét formáló esztendők, amelyek férfivá érlelték, majd a későbbiekben szerelmessé tették. A szerző - édesapjához hasonlatosan - alapos kutatómunkát végzett, ekként az olvasó rendkívül színes és élvezetes képet kap a 16. század közrendi tagjainak életmódjáról, öltözködéséről, szokásairól is. Az érdekes, izgalmas történelmi regény, nemcsak az "alapkötetet" ismerők számára ígér igényes szórakoztatást, de minden történelmi regény iránt érdeklődő is kedvét lelheti benne. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]